Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)
Hadiokmányok, harctéri naplók és visszemlékezések I. - 9. könnyű tüzérezred
Szaszi meglátogatott, mert már értesítést tudtunk küldeni. Ezután leszereltem, és már soha többé nem lettem katona. Dr. Komár György „Katona éveim" című visszaemlékezésének részlete. Gépelt kézirat másolata. Ifjabb Raksányi György birtokában, Budapesten. 12. Dervalics László szakaszvezetó' (9. könnyű tüzérezred, 6. üteg) harctéri naplója, 1942. november 17. - 1943. február 20. A szabadságom lejártával az írást kezdem. 1942. XI. 17-én ültem vonatra, és újból elbúcsúztam a szép és kedves szülőföldemtől és szüleimtől. A vonat indult az orosz paradicsom felé. Aznap értünk Pestre, és ott késtünk kettő napot a Boda Pistával, és nagyjából megvizsgáltam a Budapest nagy házait, az Állatkerttel, Ligettel és Plasztikummal382 együtt. XI. 18-án este indult tovább a szabadságos vonat a nem kedvelt kitűzött cél felé. XI. 19-én délben értünk Lavocsnébe. Ott átszállva, öt óra késéssel indultunk este 9 órakor tovább a lengyel föld felé. Négy nap múlva, Kijev[en] és Kurszkon keresztül értem Sztarij Oszkolba, isteni szerencsével, hiba nélkül. De már arrafelé elég hűvös volt, mert volt már 15-20 centis hó. Ott is késtünk kettő napot. Ezekben a napokban a Simon Józsinál383 kosztoltam, de elég bőven. XI. 24-én reggel kiraktak bennünket az utcára a ruszki fogatok, ettől vágta, gyors elszállítás következett. Én, mint rossz gyalogos, a parancsot megszegve nem pakoltam fel, kaptam is a törzsőrmestertől minden „kommunista" szavakat, hogy nem akarok kimenni a frontra. Eközben találkoztam a kanizsai pótlás csapatokkal. És több ismerőssel itt találkoztam, akik nagy érdeklődéssel meneteltek gyalog az ítélet mezejére. Ezek után csak vártuk a jó szerencsét, hogy jön valami luxusautó. Jött is nemsokára egy üres személyautó; szépen megkérve megengedte, hogy bepakoljunk a kocsiba. A többi bajtársaink kísérték a ruszki fogatot, és számlálták a lépéseket, mi meg, mint a szél, úgy elröppentünk mellettük. De útközben elővettem a rumos üveget, mire elfogyott egy fél liter rum és a sütemény. Ötven-hatvan kilométeres sebességgel is vittek bennünket, csak mosolyogtunk hátul a Bodával. Két óra alatt már a Krámer Antal384 falujában voltunk. 382 Panoptikummal. 383 Személyéről és beosztásáról nem rendelkezünk pontosabb adatokkal. 384 Vajda (ragadványneve Krámer) Antal - a naplóíró egykori elmondása szerint - a 9. könnyű hadosztály híradószázadánál szolgált. Személyéről és beosztásáról nem rendelkezünk pontosabb adatokkal. 341
