Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)
Bevezető - Személyi adattár
utána Sopronban a 7. tüzér tábori pótosztály parancsnoka volt. 1944. október 15-én a Honvéd Lóvásárló Bizottság elnökévé nevezték ki. 1945. március végén a Tüzér Kiképző és Felszerelő Központ parancsnokságával osztrák területre települt ki. Május 2-án amerikai hadifogságba esett, ahonnan 1946. március 7-én tért vissza. Balatonszemesen hunyt el 1962. augusztus 31-én. (HL AKVI1832/1898.) PAPP LAJOS (Felsőmesteri, 1913. június 13., anyja neve: Végh Mária) hivatásos főhadnagy (1941. november 1.). 1942. május 1-jén a 17/11. zászlóalj segédtisztjeként vonult el a keleti hadszíntérre, ahol a későbbiekben a 6. puskásszázad századparancsnoki teendőit is ellátta. Újabb hadiszolgálata során a szombathelyi 5/1. zászlóalj 1. lövészszázadának parancsnokaként haslövés érte, s 1944. október 20-án Huszton, a 24. gyaloghadosztály tábori kórházában meghalt. (HIM KI Papp Lajos 6373. sz. ti. ogy., HL KJ 168/a.; Bús János - Szabó Péter 2001. 844. p.) PAPP MIKLÓS, bilkei (Debrecen, 1915. január 22., anyja neve: Majrszki Margit) hadapród őrmester, tartalékos zászlós (1942. október 1.). 1942. május 1-jén a 9. könnyű tüzérezred 7. ütegének felderítő tisztjeként vonult el a keleti hadszíntérre. A Dontól való visszavonulás során, 1943. február 4-én Sztarij Oszkolnál gránátszilánk-sebesülés következtében hősi halált halt. 1943-ban az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a Magyar Nagy Ezüst Vitézségi Érmet adományozták részére. (Bús János - Szabó Péter 1999. 636. p.) PARAPATICS JÓZSEF (Nyirád, 1919. február 1., anyja neve: Ágoston Krisztina) tizedes. A 9. könnyű tüzérezred kötelékében teljesített harctéri szolgálatot a 2. hadsereg 1942-1943. évi keleti hadszíntéri hadműveletei alatt. A visszavonulás során, 1943. február 10-én Sztarij Oszkol környékén puskagolyótól megsebesült. (HL HM 22. v. oszt. 744.964/1943.) PATYI FERENC (Vindornyalak, 1916. augusztus 2., anyja neve: Bán Mária) szakaszvezető. 1942. május 3-án a 9. könnyű tüzérezred 7. ütegének kötelékében vonult el a keleti hadszíntérre. Július 30-án alakulata Don menti védőkörletében kézigránátrobbanás következtében súlyosan megsebesült. Felépülését követően, a Dontól való visszavonulás során nyoma veszett. A keszthelyi járásbíróság Pk. 430/1949/5. számú végzéssel, 1943. február 10-ei vélelmezett dátummal holttá nyilvánította. (HL HM 22. v. oszt. 629.545/1943.) PAUZA LÁSZLÓ (Beszence, 1920. június 14., anyja neve: Petronecz Teréz) honvéd, címzetes őrvezető. 1942. május elején a 17/11. zászlóalj kötelékében vonult el a keleti hadszíntérre. Július 29-én, Gremjacsjénél, koponyaalapi törés következtében hősi halált halt. 1942-ben az ellenség előtt tanúsított önfeláldozó magatartásáért a Magyar Bronz Vitézségi Éremmel tüntették ki. (HL HM 22. v. oszt. 630.010/1942.) PESTHY ISTVÁN (Budapest, 1921. április 4., anyja neve: Paulet Ilona) továbbszolgáló zászlós, tartalékos hadnagy (1944. január 1.). 1942. április 30-án a III. hadtest hadtestközvetlen 1. huszárütegének szakaszparancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. 1943. január 18-án Rudkinonál haslövést szenvedett, s gyógykezelésre a hátországba szállították. Több katonai szolgálattételre már nem kellett bevonulnia. Hadifogságban nem volt. 1956-ban 152
