Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)

Bevezető - Személyi adattár

János - Szabó Péter 2006. 433-434. p.; HL 2. hadsereg iratai. 22. doboz. 17. gyalogezred hadinapló mellékletei (1943.1.1. - 17.) 246. számú naplómelléklet.) HERCZEG IMRE (Hahót, 1907. október 22., anyja neve: Ott Laura) honvéd. 1942. május elején a 47/1. zászlóalj 3. puskásszázadának kötelékében vonult el a keleti hadszíntérre. Augusztus 9-én Alekszandrovkánál tüdőlövés érte, s hősi halált halt. 1943-ban az ellenség előtt tanúsított önfeláldozó magatartásáért a Magyar Bronz Vitézségi Éremmel tüntették ki. (HL 17/1. zlj veszteségek) HERENCSÉNYI BÉLA (Magyarpolány, 1914. június 16., anyja neve: Gróf Irén) tartalékos hadnagy (1941. január 1.). 1943. január 7-én tiszti személyi pótlásként vezényelték a 2. had­sereg Don menti hadműveleti területére, ahol a 9/1. könnyű tüzérosztály törzsének fo- gatostisztjeként, majd osztálysegédtisztjeként teljesített frontszolgálatot. Január 30-án az ellenséges csapatok által körülzárt Olim patak völgyben másodfokú lábfagyási sérülést szenvedett, február végén a hátországba szállították, majd április 1-jén leszerelték. 1944. október 11-étől az 52. tábori tüzérezred fogatostisztjeként, majd a 88. tábori tüzérosztály felderítő tisztjeként, végül az 1. tábori tüzérosztály vonatparancsnokaként részt vett a ma­gyarországi harcokban. 1945. április 1-jén Csicsónál szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947. október 5-én tért vissza. Vácon hunyt el 1976. augusztus 2-án. (HIM KI Herencsényi Béla 297/1190. sz. ti. ogy.) HIRSCHLER REZSŐ (Nagyszombat, 1915. október 29., anyja neve: Szmetana Mária) hiva­tásos gazdászati hadnagy, gazdászati főhadnagy (1944. július 1.). 1942. április 29-én a 9. könnyű tüzérezred gh. főnökeként vonult el a keleti hadszíntérre. A magyar arcvonal 1943 január 12-14-i áttörésekor hátországi szabadságát töltötte, s már nem is tért vissza alaku­latához. 1943. szeptembere és 1944. június 1. között Hajmáskéren a 2. lőszerraktár, utána ezen év őszéig a Központi Tüzér Lőiskola gh. főnöke volt. Ezt követően a hajmáskéri Tér­parancsnokság gh. főnökévé nevezték ki. 1945. március 28-án alakulata kis részlegével Tö- mördnél visszamaradva szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947. július 5-én tért vissza. Sopronban hunyt el 1976. szeptember 5-én. (HIM KI Hirschler Rezső 42326. sz. ti. ogy.) HOFFMANN SÁNDOR (Kolozsvár, 1902. augusztus 20., anyja neve: Abrudbányai Irén) tartalékos főhadnagy (1940. január 1.). A visszatért észak-erdélyi területek birtokbavéte­lében a 9. könnyű tüzérezred felderítő tisztjeként, Muraköz 1941. áprilisi megszállásában ütegparancsnokként vett részt. 1942. május 1-jén a 9/3. üteg bemérő tisztjeként (másutt elsőtisztjeként) vonult el a keleti hadszíntérre. Augusztusban maláriában megbetegedett, október 10-én a hátországba szállították, felépülését követően, 1943. január 29-én pedig le­szerelték. Katonai szolgálattételre már nem hívták be, hadifogságban nem volt. Zalaeger­szegen hunyt el 1986. július 11-én. (HIM KI Hoffmann Sándor 302/1290. sz. ti. ogy.) HORTHY ISTVÁN, nemes nagybányai, vitéz (Pola, 1904. december 9., anyja neve: jószási Purgly Magdolna) Horthy Miklós kormányzó idősebb fia, kormányzó-helyettes, gépész- mérnök, tartalékos repülő főhadnagy. 1940. június 1-jétől a MÁV Igazgatóságának elnöke, októbertől a Felsőház tagja. 1942. február 19-én kormányzó-helyettessé választották. Az 1. vadászrepülő osztály kötelékében részt vett a 2. hadsereg 1942 nyári hídfőcsatáiban. Au­127

Next

/
Oldalképek
Tartalom