Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)
Bevezető - Személyi adattár
HÁRI JÓZSEF (Nagykanizsa, 1906. augusztus 12., anyja neve: Topiák Mária) hivatásos százados (1942. március 30.). A Ludovika Akadémia alantos tiszti (ténylegesítési) tanfolyamának elvégzése után Pacsán járási levente parancsnok volt, majd 1942. május 1-jén a 17/11. zászlóalj 4. puskásszázadának élén vonult el a keleti hadszíntérre. Június 30-án Szta- novojénál aknatalálattól súlyosan megsebesült, s 1943. április 30-áig tábori, majd hátországi kórházakban (Budapest, Tiszti Kórház; Budakeszi, Honvéd Tüdőszanatórium) ápolták. Mint alsólendvai járási leventeparancsnok 1945. április 4-én szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1946. október 21-én tért vissza. Sümegen hunyt el 1988. január 7-én. (HIM KI Há- ri József 41363. sz. ti. ogy.) HARSAI ÖDÖN (Zalaegerszeg, 1920. május 20., anyja neve: Wailand Mária) hivatásos hadnagy (1941. augusztus 20.). A Ludovika Akadémián Nyíry Zoltánnal együtt avatták hadnaggyá. 1942. május 3-án a 47/1. zászlóalj géppuskás századának parancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. Július 2-án Tyimtől délnyugatra súlyos fej- és mellsérülés következtében hősi halált halt. A Zalai Magyar Élet napilap 1942. július 18-ai számában az alábbiakban számolt be haláláról: „Először a lábán sebesült meg golyótól. Visszavonulhatott volna a sebesültek közt, de nem tette. Maga bekötözte sebét és tovább rohamozott katonái élén előre. Ekkor több lövés érte a mellén. Ennek bizonyítéka, hogy a nyakában viselt Szúz Mária érmet három helyen fúrta át a golyó." 1942-ben az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért posztumusz a MÉR Lovagkeresztje hadiszalagon a kardokkal kitüntetést adományozták részére. (HIM KI Névszerinti veszteségkimutatás, adatbázis.) HARSÁNYI MIKLÓS (Szabadka, 1917. november 20., anyja neve: Beierl Mária) hadapród őrmester, tartalékos zászlós (1942. október 1.). 1942. május 1-jén a 17/11. zászlóalj géppuskás századának szakaszparancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. Augusztus 12-én Kosztyenki térségében könnyebb sebesülést szenvedett. További sorsa, katonai szolgálata nem ismert. (HL HM 22. v. oszt. 740.534/1943.) HARTYÁNSZKY ISTVÁN (Kassa, 1903. augusztus 20., anyja neve: Palotay Teréz) hivatásos százados, őrnagy (1942. október 1.). 1942. június közepén az 1. tábori páncéloshadosztály 2. gépkocsizó lövészzászlóaljának századparancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. 1943. január 16-án [Felső] Markinál megsebesült. A Dontól történt visszavonulás alatt seregteste egyik csoportját vezette. Miután a 2. hadsereg hadműveleti területéről visszatért, továbbra is a 2. gépkocsizó lövészzászlóaljnál teljesített szolgálatot. 1944. augusztus 31-étől a 2. páncéloshadosztály 4. gépkocsizó lövészzászlóaljának parancsnokaként részt vett a több mint egy hónapig tartó Torda körüli védelmi harcokban. 1945. március végén alakulata pótkeretével német területre települt ki. 1946 márciusában tért vissza az amerikai hadifogságból. Halálának helye és ideje nem ismert. (HIM KI Hartyánszky István 297/3137. sz. ti. ogy.) HAYNAL ALAJOS, vitéz nemes (Újpest, 1890. január 28., anyja neve: Kocsis Ilona) hivatásos ezredes, vezérőrnagy (1944. július 1.). 1941. augusztus 1-jén a komáromi 22. gyalogezred parancsnokává nevezték ki. 1942. április 15-én a 6. könnyű hadosztály kötelékébe tartozó alakulata élén vonult el a keleti hadszíntérre. A 2. hadsereg hadműveleti területén szeptember 28-áig ezredét irányította, majd december 18-ától 1943. január 12-éig a 20. 125
