Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)

Bevezető - A magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály 1942–1943. évi harctevékenysége a keleti hadszíntéren

képviseltették magukat a dunántúli alakulatok. A nagykanizsai 9. könnyű hadosztály a komáromi 6. és a soproni 7. könnyű hadosztállyal, illetve a javarészt szombathelyi helyőrségű hadtestközvetlen gépvontatású, fogatolt és légvédelmi tüzér, híradó, kerékpáros, utász és a csapatok ellátását, utánszállítását biztosító, úgynevezett vonatalakulatokkal együtt alkotta a szombathelyi III. hadtestet.

A 2. hadsereg alakulatait a keleti hadszíntérre történő kiszállításuk sorrendjének megfelelően mozgósították. A 9. könnyű hadosztálynál - miután a legelsőként kiszállítandó seregtestek közé tartozott - március elején kezdődtek meg a mozgósítások. A keleti hadműveleti területre elvonuló magyar 13.500 fős köny- nyú hadosztályok - ahogy a nagykanizsai 9. is - két gyalogezredből, egy fogatolt könnyű tüzérezredből és a hadosztály-közvetlen alakulatokból (önálló lovasszázad,1 légvédelmi gépágyús üteg, híradószázad, fogatolt seregvonat2) szerveződtek. Valamennyi alakulat a mozgósítását követően került felállításra, a két gyalogezred a békeidőszakban működő, úgynevezett „anyaezred", a fogatolt könnyű tüzérezred pedig a szintén csak békében fennálló fogatolt tábori tüzérosztály „ik- reződése" által. (A korabeli katonai fogalomnak számító „ikreződésen" azt kell érteni, hogy a békeidőszakban működő ezred, zászlóalj, vagy üteg a mozgósítás elrendelésekor leadta a saját ténylegesen szolgálatot teljesítő tiszti, tiszthelyettesi és legénységi állományának felét a felállításra kerülő másik ezrednek, zászlóaljnak, vagy ütegnek, s valamennyiük hadiállományra emelése tartalékos állományuk bevonultatásával történt meg.)

A 9. könnyű hadosztálynál - ellentétben a hadsereg többi mozgósított seregtesteivel3 - csaknem teljes egészében az érvényes hadrendi előírások szerint zajlottak a mozgósítási munkálatok. Szervezése az alábbiak szerint történt: 17. gyalogezrede mozgósította mindhárom zászlóalját, nevezetesen a nagykanizsai 17/1., a Csáktornyái 17/IL, valamint a zalaegerszegi 17/III. zászlóaljakat. Az újonnan felállított 47. (iker)gyalogezredet, 47/1. és 47/11. zászlóalja, illetve a 4. gyalogezredtől átvett soproni 34/1. zászlóalj alkotta. A nagykanizsai 17. gyalogezredtől 1941. október 30-án ugyanis vonult már el csapattest a megszállt ukrajnai területre. A zalaegerszegi 47/III. (iker)zászlóalj a megszálló feladatokra alkalmazott 108. könnyű hadosztály kötelékében Harkovtól délkeletre 1942. március közepétől súlyos harcokat folytatott a szovjet reguláris erőkkel. Emiatt a már harctéri

1A hadosztály-közvetlen önálló lovasszázad a közzétett hadiokmányokban, harctéri naplókban és visszaemlékezésekben gyakorta huszárszázadként szerepel.

2 A seregvonat feladata az utánszállítás, illetve a szolgálati ágak szállítási szükségleteinek kielégítése volt. Egyrészt szállító egységekből (kocsioszlopok, gépkocsioszlopok), másrészt intézetekből (ellátó oszlopok, egészségügyi oszlopok, gépkocsi, híradó és tüzérségi szeroszlopok, stb.) állt. Katonai zseb-lexikon 1939. 292. p.

3 Kötetünkben a korabeli magyar katonai terminológiát használtuk. A századig bezárólag alosztálynak, ezt követően osztálynak, az ezredet csapattestnek, dandártól, hadosztálytól kezdve pedig seregtestnek, vagy hadműveleti egységnek nevezték a honvédalakulatokat. Vö. Berger Károly 1. p.

10