Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)

Bevezető - A magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály 1942–1943. évi harctevékenysége a keleti hadszíntéren

képviseltették magukat a dunántúli alakulatok. A nagykanizsai 9. könnyű had­osztály a komáromi 6. és a soproni 7. könnyű hadosztállyal, illetve a javarészt szombathelyi helyőrségű hadtestközvetlen gépvontatású, fogatolt és légvédelmi tüzér, híradó, kerékpáros, utász és a csapatok ellátását, utánszállítását biztosító, úgynevezett vonatalakulatokkal együtt alkotta a szombathelyi III. hadtestet. A 2. hadsereg alakulatait a keleti hadszíntérre történő kiszállításuk sorrendjé­nek megfelelően mozgósították. A 9. könnyű hadosztálynál - miután a legelső­ként kiszállítandó seregtestek közé tartozott - március elején kezdődtek meg a mozgósítások. A keleti hadműveleti területre elvonuló magyar 13.500 fős köny- nyú hadosztályok - ahogy a nagykanizsai 9. is - két gyalogezredből, egy fogatolt könnyű tüzérezredből és a hadosztály-közvetlen alakulatokból (önálló lovasszá­zad,1 légvédelmi gépágyús üteg, híradószázad, fogatolt seregvonat2) szerveződ­tek. Valamennyi alakulat a mozgósítását követően került felállításra, a két gya­logezred a békeidőszakban működő, úgynevezett „anyaezred", a fogatolt könnyű tüzérezred pedig a szintén csak békében fennálló fogatolt tábori tüzérosztály „ik- reződése" által. (A korabeli katonai fogalomnak számító „ikreződésen" azt kell érte­ni, hogy a békeidőszakban működő ezred, zászlóalj, vagy üteg a mozgósítás el­rendelésekor leadta a saját ténylegesen szolgálatot teljesítő tiszti, tiszthelyettesi és legénységi állományának felét a felállításra kerülő másik ezrednek, zászlóaljnak, vagy ütegnek, s valamennyiük hadiállományra emelése tartalékos állományuk bevonultatásával történt meg.) A 9. könnyű hadosztálynál - ellentétben a hadsereg többi mozgósított sereg­testeivel3 - csaknem teljes egészében az érvényes hadrendi előírások szerint zaj­lottak a mozgósítási munkálatok. Szervezése az alábbiak szerint történt: 17. gya­logezrede mozgósította mindhárom zászlóalját, nevezetesen a nagykanizsai 17/1., a Csáktornyái 17/IL, valamint a zalaegerszegi 17/III. zászlóaljakat. Az újonnan felállított 47. (iker)gyalogezredet, 47/1. és 47/11. zászlóalja, illetve a 4. gyalogez­redtől átvett soproni 34/1. zászlóalj alkotta. A nagykanizsai 17. gyalogezredtől 1941. október 30-án ugyanis vonult már el csapattest a megszállt ukrajnai terü­letre. A zalaegerszegi 47/III. (iker)zászlóalj a megszálló feladatokra alkalmazott 108. könnyű hadosztály kötelékében Harkovtól délkeletre 1942. március közepé­től súlyos harcokat folytatott a szovjet reguláris erőkkel. Emiatt a már harctéri 1A hadosztály-közvetlen önálló lovasszázad a közzétett hadiokmányokban, harctéri naplókban és visszaemlékezésekben gyakorta huszárszázadként szerepel. 2 A seregvonat feladata az utánszállítás, illetve a szolgálati ágak szállítási szükségleteinek kielégíté­se volt. Egyrészt szállító egységekből (kocsioszlopok, gépkocsioszlopok), másrészt intézetekből (el­látó oszlopok, egészségügyi oszlopok, gépkocsi, híradó és tüzérségi szeroszlopok, stb.) állt. Katonai zseb-lexikon 1939. 292. p. 3 Kötetünkben a korabeli magyar katonai terminológiát használtuk. A századig bezárólag alosztály­nak, ezt követően osztálynak, az ezredet csapattestnek, dandártól, hadosztálytól kezdve pedig sereg­testnek, vagy hadműveleti egységnek nevezték a honvédalakulatokat. Vö. Berger Károly 1. p. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom