Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)
Bevezető - Korábbi szövegkiadások a 9. könnyű hadosztály történetéről
Korábbi szövegkiadások a 9. könnyű hadosztály történetéről A 9. könnyű hadosztály egyes, 1942-1943-ban harctéri szolgálatot teljesítő tisztjei már röviddel a keleti hadszíntér eseményeit követően közzétették első beszámolóikat a korabeli katonai szakmai folyóiratokban, szaklapokban (Magyar Katonai Szemle, Magyar Tartalékos Tisztek Lapja) valamint a Honvédelmi Minisztérium belső honvédségi használatra kiadott tájékoztató jellegű, vagy tanügyi segédletként használható anyagaiban. E zárt körben terjesztett és ismertté vált munkák többsége azonban inkább szakmai elemzéseket, következtetéseket és javaslatokat tartalmaz,1 semmint konkrét, tényszerű leírásokat az egyes helyszínekről és harccselekményekről (vagy nem elsődleges, megbízható forrásból származó adatokat közöl), ezért e művek - kevés kivétellel - nem, vagy csupán csekély mértékben hasznosíthatók a nagykanizsai seregtest történetére vonatkozó, hiteles forrásként.2 A 9. könnyű hadosztály 1942-1943. évi, keleti hadszíntéren végzett tevékenységét megörökítő - a zalai seregtest Hadtörténelmi Levéltárban őrzött anyagában található - korabeli hadiokmányok3 közül eddig mindössze három jelent meg nyomtatásban, és azok többsége sem teljes terjedelemben. Elsőként a Horváth Miklós hadtörténész által szerkesztett, célzatosan összeválogatott, „A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál" című, 1958-ban megjelent dokumentumkötetben tették közzé kihagyásokkal Hunyadváry József alezredesnek, a 47/11. zászlóalj parancsnokának 1943. január-márciusi harctudósítását és tapasztalatait.4 Az ifjabb Sarkady Sándor soproni helytörténész, és Szabó Péter hadtörténész által összeállított, 2001-ben kiadott „ Soproniak a Don-kanyarban" című kötetben a zalai seregtest két soproni helyőrségű alakulatának (a visszavonulást követően rekonstruált) harctudósítását jelentették meg. A 9. könnyű hadosztály lovasszázadának parancsnoka, Némethy Bertalan százados 1943. január 1. - február 28-ai harctu1 Ilyenek például Fodor Zoltán főhadnagy (a 9/5. üteg parancsnoka), Komposcht Egon főhadnagy (a 9. könnyű hadosztály páncéltörő ágyús századának parancsnoka) vagy dr. Viczián Antal címzetes orvos zászlós (a 17/11. zászlóalj orvosa) alábbi írásai: Fodor Zoltán: Az üteg téli előkészületei és műszaki berendezései a legújabb háborúban. In: Magyar Katonai Szemle 1943.1. sz. 74-78. p.; Komposcht Egon: Tapasztalatok a korszerű páncélelhárítás megszervezése. In: Magyar Katonai Szemle 1943. 3. sz. 529-533. p.; Viczián Antal: Csapategészségügyi szolgálat a harcban. In: Magyar Katonai Szemle 1943. 4. sz. 152-160. p.; Fodor Zoltán: Üteg téli mozgatása. In: Magyar Katonai Szemle 1943. 12. sz. 506-511. p. 2 Dokumentumgyűjteményünkben ezek közül mindössze hármat teszünk közzé: 1. Harcleírás a 17. gyalogezred I. zászlóaljának támadásáról, 1942. június 28.; 2. Harcleírás a 17. gyalogezred II. zászló- aljának arcvonalán végrehajtott szovjet vállalkozásról, 1942. július 29.; 3. Harctudósítás a 17. gyalogezred II. zászlóalja 4. századának harcairól, 1942. augusztus 12-13. (Lásd kötetünkben a 27., 29. és 30. sz. dokumentumokat!) 3 HL 2. hadsereg iratai 22-23. doboz. 4 Horváth Miklós 239-241. p. (Lásd kötetünkben a 42. sz. dokumentumot!) 71
