Bilkei Irén (szerk.): Zala megye levéltára középkori okleveleinek regesztái (1019) 1240-1526 - Zalai gyűjtemény 75. (Zalaegerszeg, 2014)
Regeszták (1–536)
Átírva a vasvári káptalan 1421-1429 közötti (?) olvashatatlan dátumú oklevelében. (Lásd 70.) — Gyömörey cs. It. II. 3. — ZML DL 13. — (OL DF 253840.) 39. 1371. április 25. Tamás, esztergomi érsek tudatja, hogy László zalavári apát kérésére István esztergomi érsek 1256. évi oklevelének hiteles átírását kiadatta. Kruspér István kamarai titkár pecsétjével hitelesített másolat az Esztergomi Érsekség levéltárából. — Zalavári házi It. 6-1-8. — ZML DL 425. — (OL DF 285236.) — Regeszta: Füssy PRT VII. 535. nr. 34. 40. 1374. április 9. után „A somogyi konvent Imre nádor intézkedésére András deák kúriai jegyzővel, mint e feladatra kiküldött nádor emberrel maguk közül Vencel frater papot küldték ki tanúbizonyságul Burulfeulde birtokra a húsvét nyolcadán (ápr 9.) leteendő eskühöz. Ők visszatérve jelentették, hogy összehíván a szomszédokat és határosokat, Marzaly-i Iwahon fia: István mester és a Berzenche-i nemesek jelenlétében a vitás földet megjárták és annak egyik határjelénél a zalai konvent custos-a: Péter frater tizennyolcad magával, akik közül öt személy azok közül a határos, szomszédos és megyebeli nemesek közül volt, akiknek neve a bemutatott oklevélben fel volt sorolva, s tanúskodásnál a konvent mellett vallottak, a custos rendi ruhájában, saját papi lelkiismeretére (vestibus regularibus ad statum sui ordinis atque religionis et ad conscientiam suam sacerdotalem) kezét mellére (pectus) téve, eskötársai pedig övüket megoldva, mezítláb (discalciatis pedibus), földet a fejük fölé emelve együttesen (generaliter) letették az esküt, ahogy az a földeskünél szokás, hogy Burulfeulde, amelyet két ekére becsültek és megjárták, régóta (ab antiquo), a konvent és a zalai egyház örökletes (hereditaria) birtoka." (Borsa Iván regesztája.) Tartalmilag átírta Imre nádor 1374. október 15-i oklevelében. — Zalavári házi It. 5-1-6. — ZML DL 14. — Regeszta: Borsa Iván: SMM 30 (1999.) 15-16/359. — Teljes szövegű közlése: Füssy PRT VII. 535-537. nr. 35. 33