Bilkei Irén (szerk.): Zala megye levéltára középkori okleveleinek regesztái (1019) 1240-1526 - Zalai gyűjtemény 75. (Zalaegerszeg, 2014)

Bevezető

ismert személynevek az érvényes helyesírás szerinti alakban szerepelnek. A latin keresztneveknek a magyar megfelelőjét szerepeltetem. Személyek esetében neve után áll az esetlegesen viselt tisztségük vagy a társadalmi helyzetükre utaló kifejezés. Helynevek esetében a mai megfelelőjük szerepel zárójelben a betűhív alakkal. Ha nem zalai a helynév, akkor az illető megye is szerepel. Néhány, általam szükségesnek tartott kifejezésnek megadtam a latin eredetijét is. Középkori okleveleinkben még ritkák a magyar szavak - ezek többnyire az anyagi kultúrára vonatkoznak, pl. serfőző üst, hacuka, ezeket is betűhíven közlöm.

A jogi tény leírása után, a regesztától kötőjellel elválasztva következnek azok a névsorok, amelyek szövegbe illesztése nehezítette volna a regeszta áttekintését, ilyenek a tanúnévsorok, kijelölt királyi emberek nevei vagy a hatalmaskodásban résztvevők. Újabb kötőjel után következnek a kancelláriai feljegyzések, a de com- missione domini mindig az oklevél jobb felső sarkában van, a lecta - jegyzet lehet a jobb alsó sarokban, vagy a hátlapon.

Apparátus: a szövegtől eltérő tipográfiával (kurzív) olvasható, négy részből áll:

1. fennmaradási forma és külső ismérvek: anyag, írás, pecsét,

2. későbbi ügyviteli feljegyzések, hátlapi információk - címzés, memorialis, jegyzetek a jelentéshez,

3. jelzetek (eredeti jelzet, ZML DL jelenlegi jelzet, MOL DF szám),

4. irodalom: teljes szövegű vagy regesztaközlés, tartalmi említés.

A későbbi ügyviteli feljegyzéseket és egyéb hátlapi információkat is feltüntettem, jóllehet mivel ezek néha csak hevenyészett jegyzetek, többnyire nehezen olvashatók. Tapasztalataim szerint a mandatum-okba foglalt parancs végrehajtása után az oklevél elő-, vagy hátlapjára írt gyors feljegyzések értékes információ- hordozók pl. a hiteleshelyek személyzetéről, a királyi emberekről, a beiktatás során összehívott szomszédos birtokosokról stb. Továbbá ezekből lehet arra is adatokat nyerni, hogy a királyi vagy nagybírói parancsot a hiteleshelyek milyen gyorsan hajtották végre.

A ? a bizonytalan olvasatot, a (...) hiányzó részt jelöli.

A regesztákhoz mutató készült, amelyben feltüntetésre kerültek az okleveleinkben előforduló hely- és személynevek, valamint a személyek által viselt tisztségek, amennyiben erre vannak adatok. Az oklevelek kiadóit nem mutatóztam, ezeket külön listán kigyűjtöttem.

13