Molnár András (szerk.): Zalaegerszegi honvédek a donnál. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred III. zászlóaljának története, 1942-1943 - Zalai gyűjtemény 74. (Zalaegerszeg, 2013)
Molnár András: A 17/III. zászlóalj a Donnál, 1942-1943 - Előrenyomulás a Donig és folyómegfigyelés (1942. július 3. - augusztus 14.)
védett Gremjacsje község északi részén volt. A 17/III. zászlóalj támogatására a 9. könnyű tüzérezred Fornay Ervin százados vezette 3. ütegét osztották be.130 Horváth Ferenc, a 17/III. zászlóalj 9. puskásszázadának őrmestere úgy emlékezett, hogy július 10-én, a Donhoz érkezés napján lementek egészen a vízpartig. Nem volt ellenállás, az ellenséges csapatok visszavonultak a Don mögé. A folyó 80-100 méter széles volt, később a rajta átúszó szovjet katonák közül kettőt foglyul ejtettek. A Don partján 200-300 méterenként 4-5 emberből álló figyelőőrsöket szerveztek. A többiek visszamentek a faluba, 200-300 méterre a folyótól. A faluban végre mindenki megmosakodhatott. Megindult a tyúkászás, mindenki maga akart tyúkot főzni a házaktól szerzett fazekakban. A helyi lakosok először féltek tőlük, noha nem bántották őket.131 Kálmán László továbbszolgáló szakaszvezető, lőszertisztes emlékei szerint a 9. puskásszázad zöme a Donhoz érkezés napján a folyóparttól kb. 700-800 m-re nyugatra húzódó, akácfás domboldalon ásta be magát. Kb. három napig voltak ott lövészgödreikben, mialatt mögöttük éjszakánként zsidó munkaszolgálatosok kezdték meg az állások, tiszti bunkerek kiépítését. A tábori munkaszolgálatos századot utászok irányították és felügyelték. Amikor a dombon elkészültek az első fedezékek, a 9. puskásszázadot előre vezényelték a folyópartra.132 Rajki Dezső hadapród őrmester 8. puskásszázaddal előrenyomuló géppuskásai július 10-én Gremjacsjétől északra, a - később itt székelő 9. puskásszázadról elnevezett - „9. kolhoz" közelében érték el a Dont. Aznap még zavartalanul lubickolhattak a folyó vízében, a kolhozban malacot fogtak, és megsütötték vacsorára. Rövidesen azonban visszavonták őket a partról, északnyugati irányba, az úgynevezett „8. kolhoz", a 8. puskásszázad végleges elhelyezési körlete területére.133 A 17/ III. zászlóalj parancsnoksága és 7., tartalékba helyezett puskásszázada Gremjacsje község északi részére, csapatvonata pedig a falutól néhány km-re északnyugatra fekvő Dmitrijevkára települt. Utóbbi faluban raktárak és kiszolgáló alosztályok rendezkedtek be, a zászlóaljat ellátó konyhák számára pedig a két község között, az arcvonalhoz közelebb építettek fedezékeket.134 A 9. puskásszázad parancsnoksága és állományának zöme - az eredetileg ide érkező 8. puskás130Péchy György fényképalbuma, 1938-1944. „1942-43 Oroszország" 19. p. 4. kép magyarázata.; HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 68-69. p.; Szabó Péter 2012. 268. p. A 9/3. ütegnek a zalaegerszegi zászlóalj mögötti tevékenységéről lásd: Vida István: Egy petesházi tüzér visszaemlékezése a II. világháborúra 1941-1945. [Lendva, 1996.] (a továbbiakban: Vida István 1996.) 39-64. p. 131 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 3. p. 132 Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon. 133 Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon. 134 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 5. p.; Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon II.; Vaska Miklós: Nova története II. Nova, 2000. 63., 68. p. (Mátai Ferenc őrvezető visszaemlékezése Gremjacsjéról.) 48
