Molnár András (szerk.): Zalaegerszegi honvédek a donnál. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred III. zászlóaljának története, 1942-1943 - Zalai gyűjtemény 74. (Zalaegerszeg, 2013)

Szabó Péter: A 17/III. zászlóalj tisztikara 1942-1943-ban. Életrajzi adattár

és május 6. között a kárpátaljai hadműveletben és a terület megszállásában, majd július 28. és szeptember 17. között is szolgálattételre hívták be alakulatához. December 15-én áthelyezték a 17/III. zászlóalj tartalékos állományába, s az erdélyi mozgósítást és a bevonulást ezen zalaegerszegi csapattesttel hajtotta végre. 1941. november 18. és 1942. február 14. között „rendkívüli fegyvergyakorlat'' gyanánt a 3. élelmezési raktárhoz vezényelték. Március 19-én hadibeosztást kapott, s május 4- én tartalékos zászlósként, mint a 17/9. puskásszázad szakaszparancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. Augusztus folyamán - sebesülés, vagy betegség folytán - a hátországba szállították. A 207. vöröskeresztes üdülőkórházból november 14- én bevonult csapatteste hátországi pótalakulatához, ahol beosztották a gyűjtőszázadba. 1943. március 10-én leszerelték. Katonai szolgálatai közben 1937-38-ban Bejcgyertyánoson, majd 1943-ig Csácsbozsokon tanított. 1944. május 1. és december 8. között a 9. kiegészítő kerületi parancsnokság alá tartozó levente körzet parancsnokságon teljesített szolgálatot. Ezt követően Söjtörön beosztott a 210. erődzászlóaljba, melynek segédtisztjeként a nyugat-dunántúli területen harctéri szolgálatot látott el. Zászlóaljával - a harcok függvényében - osztrák területre sodródott, ahonnan 1945. május 8-ai kapitulációt követően tért vissza. 1951 és 1953 között Zala Megyei Levéltárban dolgozott, utána a Zala Megyei Könyvtár vezetője volt. 1956. október 28-án tagja lett a Zala Megyei Nemzeti Bizottságnak, november 1-jén pedig a Zala Megyei Forradalmi Tanácsnak. 1957-ben a forradalomban való részvételéért egy év börtönre ítélték. 1958. március 7-én - a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 107. számú határozata alapján - megfosztották rendfokozatától. Szabadulása után, 1958 áprilisától segédmunkásként dolgozott, 1963-tól taníthatott, majd 1969-től az Olajipari Múzeum munkatársa volt. 1975. október 26-án hunyt el Zalaegerszegen.14

¥(1944.)^ 0(D

Geiger Vilmos (Budapest, 1914. április 19. Németh Vilma) hivatásos főhadnagy (1942. október 1.) Tényleges katonai szolgálatát 1936. október 5. és 1937. szeptember 20-áig Kőszegen, az 5/III. zászlóaljnál teljesítette. Ezen időszak alatt a karpaszományos iskolát Szombathelyen végezte el. Alakulatával részt vett a felvidéki és az erdélyi mozgósításban és bevonulásban. Közben 1940. március 15-étől csapattesténél ténylegesítését megelőző próbaszolgálatot látott el csapattesténél, 1941 februárjában átvették a honvédség hivatásos állományába, s 1939. szeptember 1-jei ranggal hadnaggyá nevezték ki. 1941. augusztus 19-étől Perlakon, a nagykanizsai 9. gyalogdandár, majd könnyű hadosztály levente parancsnoksá14 HIM KI Fülöp István 93002. sz. ti. ogy.; Csömör Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen. (Zalaegerszegi Füzetek 7.) Zalaegerszeg, 2001. (Csömör Erzsébet 2001.) 142. p.; Zalai életrajzi kislexikon. 3. jav. bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005. 97. p.

123