Molnár András (szerk.): Zalaegerszegi honvédek a donnál. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred III. zászlóaljának története, 1942-1943 - Zalai gyűjtemény 74. (Zalaegerszeg, 2013)

Szabó Péter: A 17/III. zászlóalj tisztikara 1942-1943-ban. Életrajzi adattár

telékében szakaszparancsnoki beosztást látott el. November 1-jével felvették a hivatásos állományba és egyúttal hadnaggyá nevezték ki. Részt vett az erdélyi bevonulásban és az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletben. 1942. január 6. és áp­rilis 10. között Kőszegen elvégezte a főtiszti tanfolyamot. Ezt követően hadibe­osztást kapott, s május 4-én alakulata kötelékében elvonult a keleti hadszíntérre. Rövid harctéri szolgálata alatt századparancsnoki beosztást is betöltött. Július 2- án Tyimnél gránátszilánk-sebesülést szenvedett, s gyógykezelésre a hátországba szállították. Felépülése után mint kiképző századparancsnok továbbra is zalaeger­szegi csapattesténél szolgált. 1944 augusztusában elkerült alakulatától, s előbb a 155., majd szeptembertől a 151. kisegítő rendészeti állomáson szolgált mint sze­mélyirányító tiszt. 1945. március 30-án szervezetével Salzburgba települt ki. Má­jus 4-én amerikai hadifogságba esett, ahonnan június 26-án tért vissza. 1946-ig Magyarszecsődön gazdálkodással foglalkozott, majd Farkasfán, 1948-tól pedig Náraiban tanított. 1956-ban a kisunyomi általános iskola igazgatója volt. 1957 májusában kéthétig vizsgálati fogságban tartották, majd 1958. április 1-jén - „az ellenforradalom alatt tanúsított magatartása miatt" honvéddé fokozták le. 1973-ban Gencsapáti gyermekotthonának tanáraként, később igazgatójaként tevékenyke­dett. 1991-ben rehabilitálták, visszaadták rendfokozatát és századossá léptették elő. Szombathelyen hunyt el 2000. augusztus 19-én.7 ^ L. (1942. X. 16.) ^ L. (1939) § Ш ® ТШ '1 A (1943)® ® Dittrich Géza (Perjámos, 1897. július 10. nincs adat.) hivatásos ezredes (1943. május 1.) A gyalogsági hadapródiskola elvégzése után, 1915. március 15-én a cs. és kir. 29. gyalogezredben kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. Az első világhábo­rú harcterein is ezen alakulatban teljesített szolgálatot. A háborút követően 1918. december 1-jétől Békésen, alakulata pótkereténél, Békéscsabán, a 2. gyalogezred­nél, illetve Alsónémedin, a helységparancsnokságon és a nyomozó csoportnál te­vékenykedett. 1920. január 3-ától a dabasi járás védelmi tisztje volt, majd a ceglé­di gyalogezred állományába tartozott. 1925. április 15-én áthelyezték a vámőrség állományába, melynek keretében Győrött, Gönyűn és Mosonszentjánoson szol­gált. 1927. július 1-jén tartósan vezényelték a Honvédelmi Minisztérium (továb­biakban: HM) 3/d. osztályába, 1930. március 1-jén pedig a Haditechnikai Intézet­be. 1932. október 1-jétől a 2. határőrkerület létszámfeletti állományába tartozott. 1934. május 1-jén Kecskemétre, a 7/1. zászlóaljhoz helyezték, ahol az 1. puskás­század parancsnoki teendőit látta el. Közben 1935. október 1. és 1936. június 30. között elvégezte a törzstiszti tanfolyamot. 1939. október 1-jén kinevezték a Rahón állomásozó 3. hegyi zászlóalj parancsnokának. 1940. május 1-jétől - mint őrnagy ­7 HIM KI Déri László 14393. sz. ti. ogy.; HL HM 22. v. oszt. 627632/1942.; Déri Lászlóné (Szombat­hely) szíves közlése. 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom