Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Lakos János: Fára József tevékenysége a Levéltárak Országos Központjában (1950–1953) és utolsó évei

mélyügyi főelőadója által írt jellemzése 1950. október 30-án kelt, szövege a következő: „gondolkodásában polgári, de a német megszállókkal nem szimpatizált. Endre László alispánsága alatt állásából felfüggesztették, s csak mert szakmai tudására szükség volt, vették vissza.6 A múlt rendszert hűen kiszolgálta, a népi demokráciába igyekszik beleilleszkedni, ami idős korára tekintettel részben sikerült is. Egy kicsit anyagias, de nagy szakmai tudása miatt különösen a levéltárakkal kapcsolatos jogszabályok megalkotásával foglalkoztatni kell. Marxista irodalommal a szakmai kérdések kapcsán foglalkozik, ezen keresztül ideológiailag elég tájékozott".7

Megállapítható, hogy Fárát nagy szakmai tudása miatt becsülték, bár politikai-ideológiai szempontból nem tartották teljesen megfelelőnek.

II. A magyar levéltárügy és a LÓK helyzete az 1950-es évek elején

Magyarországon 1950-ben és a következő néhány évben radikális változások mentek végbe a levéltári szervezetben és feladatkörben. Ez a szovjet típusú egy- pártrendszer, a pártállami berendezkedés kiépüléséből, az állami tulajdon szinte kizárólagossá tételéből, a szocialista tervgazdálkodás bevezetéséből logikusan következett. Szovjet példa alapján egy centralizált levéltári rendszer épült ki a LOK-kal mint központi levéltár-irányító szervvel az élén.8 1950. július 30-án megszületett a levéltárakról szóló 1950. évi 29. törvényerejű rendelet (tvr.) amely szerint a történeti értékű iratok közlevéltárba adási kötelezettsége gyakorlatilag minden szervre kiterjedt, állami kerületi levéltárakba vonták össze a volt törvény- hatósági (megyei és városi) és a hiteleshelyi levéltárakat, és ezek az Országos Levéltárral együtt a LÓK központi irányítása alá kerültek. (A Honvéd Levéltár nem tartozott ebbe a centralizált szervezetbe.) A közlevéltárakon kívül nemzeti érdekű magánlevéltárak (egyházi levéltárak) működtek a LÓK felügyelete alatt.

A tvr. csaknem valamennyi rendelkezése megvalósult a következő években, de elmaradt a kerületi levéltárak létesítése. A LÓK 1951 decemberében ugyan konkrét javaslatot tett hat kerületi levéltár felállítására,9 de pénzügyi fedezet hiányában a tervet levették a napirendről. Ehelyett 1950. végétől a volt megyei és városi levéltárak megyei/városi közlevéltár elnevezést kaptak (1950 végén 33 közlevéltár volt, 1951-ben számuk - összevonások révén - 23-ra csökkent. 1953.

6 Fára ellen a zsidótörvény végrehajtásával kapcsolatosan a származási tanúsítványok kiállításánál követett emberséges magatartása miatt indítottak fegyelmi eljárást 1944-ben. A németek bevonulása után függesztették fel állásából, ahova csak Endre államtitkárrá történt kinevezése után térhetett visz- sza. MNL OL P 22591. tétel - Fára életrajza, 1951. január 23.

7 Uo. Másolatok keltezés nélkül és 1950. október 30.

8 MNL OL XIX. I. lh. 1610. Ált. -16/1950. Mérei Gyula felterjesztése a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, 1950. február 1.

9 Uo. 1612 70 -/1951. A LÓK előterjesztése a Közoktatásügyi Minisztérium Tudományos Osztályának, 1951. december 15.

96