Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Berényiné Kovács Gyöngyi: Fára József Pest vármegye főlevéltárnoka
tésére kapott ugyan a levéltár engedélyt, ezen felül könyvkötészeti, restaurálási munkákat nem rendelhettek meg.80 A családi levéltárak sorsának alakulására jó példája Kézdy Vásárhelyi Zoltán három-öt láda közötti irathagyatékának sorsa. Az iratokat Horváth Sándor tiny- nyei földbirtokosnál hagyta a család letétben, miután eladták a kastélyt és a birtokot. Mint utóbb kiderült az úrbéres és közbirtokossági, nagy történeti és jogbiztosító értékű iratokon kívül Kossuth Lajos és Vásárhelyi Sámuel levelezése is egy XVIII. századi hintó végére felszerelhető kofferládában kallódott. 1941-ben bekerült a megyeházára a családi hagyaték. Ekkor még nem volt a megyének múzeuma, ezért a levelezést a Országgyűlési Múzeumban helyeztette el a főjegyző.81 A család többi irata végül a Pest Megyei Levéltár őrizetébe került.821943-ban Fára az iratanyag rendezése során talált egy jegyzőkönyvet, amely 1855. évben felsőbb rendeletre a vármegye levéltárát számos történelmi értékű irat, tárgyi emlék átszállítására kötelezte a Nemzeti Múzeumba. Ezért kérte az alispánt, hogy a jegyzék alapján ezek visszaszállításáról gondoskodjon.83 A megyei levéltár alkalmazottai közül a főlevéltárnok és az allevéltárnok között számtalan súrlódás volt. Ez különösen politikai és szakmai ellentétekből származott, különösen a szabadságolások miatt voltak hatalmas viták.84 1943 júniusában Fára József szabadságolási engedélye körül támadt vita. A főlevéltárnok hivatali főnökét, a főjegyzőt többször nem találva szabadság kérelmére végül Mosonyi Tibor szolgabírótól kért engedélyt, allevéltárnoka Kollega Tarsoly Sándor helyettesítette június 28-tól július 1-ig. Fára József távollétének idején felügyeleti vizsgálat kezdődött a levéltárban. A főlevéltárnok hanyagságának rótták fel, hogy nem vezetett iktató- és mutatókönyveket a hozzá érkező iratokról. A szabályrendeletek és társadalmi egyesületek mutatókönyvét és kézbesítőnaplóját 1930-tól folyamatosan vezették, évente nem volt lezárva. Az allevéltárnok a helyszínen felvett jegyzőkönyv szerint nem tudta, hogyan kellene vezetni a növedéki naplót és leltárt.85 Szabadsága után a hiányosságokra azt válaszolta, hogy a mutatókat elődei mulasztották el lezárni, az allevéltárnokot betanította szükségképpen a feladatra a nyilvántartások vezetésére, mialatt ő a járási iratok rendezését és kiszállítását intézte. 80 MNL PMLIV. 475a. IV-V. sorozat 45/1945. lt. sz. 81 MNL PML IV. 475a. III. sorozat 454/1941. lt. sz. 82 MNL PML IV. 475a. III. sorozat 151/1941. lt. sz. 83 MNL PML IV. 475a. III. sorozat 6/1943. lt. sz. Az átadási jegyzőkönyvben tárgyi emlékek voltak felsorolva például dobok, zászlók, asztalok, székek, asztalterítők tintatartók, és talán a legértékesebb egy József nádort ábrázoló félkör alakú vászonra festett olajfestmény volt. 84 MNL PML IV. 475a. IV. sorozat 614/1943. lt. sz. 85 MNL PML IV. 475a. III. sorozat 559/1943. lt. sz. 83
