Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Berényiné Kovács Gyöngyi: Fára József Pest vármegye főlevéltárnoka
történészei számára mely iratok lesznek a múlt megismerésének legfontosabb forrásai, ezért arra törekedtek, hogy minél teljesebb és sokoldalúbb forrásbázist hagyjanak hátra. „Kétségtelen, hogy a levéltári selejtezés nemcsak a legnagyobb óvatosságot és széleskörű ismereteket igénylő, hanem a legnehezebben körülírható levéltári munka."67„Elvileg semmiféle iratanyag, amely már levéltári őrizetbe került, nem selejtezhető, mert hiszen a levéltárba kerülés célja az iratok megőrzése, nem pedig elpusztítása."68 Időbeli korlátnak az 1930-as és 1940-es években a törvényhatósági levéltárak az 1867. évi kiegyezést, amíg Budapest Főváros Levéltára az 1873. évet, Budapest megalakulását jelölte ki. A kiegyezés, illetve a fővárosi levéltár esetében Budapest létrejöttéig keletkezett iratokat nem tekinthették selejtezhetőnek. Gyakorlatilag ezek váltak a megyei, illetve a fővárosi történeti levéltár irataivá.69 A korszak kiváló levéltárosai szem előtt tartották, hogy a levéltári selejtezés megkezdése előtt nagyon fontos az adott szerv történetének minél pontosabb megismerése.70 Tisztában voltak azzal is, hogy a legtöbb esetben a raktározási problémák megoldásának egyetlen lehetősége az iratok selejtezése, így előnyben részesítették a tisztán formai alapú durva selejtezéseket, ilyenkor mechanikusan csakis külső formai szempontok szerint az üres fehér lapokat vagy a sokszorosított példányokat távolították el.71 1939 augusztusában, miután Pest megye alispánja jóváhagyta a selejtezési tervezetet, megkezdték az I. udvari pincében őrzött országgyűlési képviselőválasztási iratok és nagyszámú mellékleteinek selejtezését. 1939. január 1-jétől a vízi könyvek72 vezetését is át kellett venniük, majd a feladatai tovább szaporodtak az elrendelt származási és nemesség igazolások kiadásával.73 1939. június 10-én a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének kongresszusán Fára József előadásában kifejtette, hogy az iratok lefényképezésé67 Szabó István: A magyar levéltárvédelem kérdése. Levéltári Közlemények. IX. évfolyam. Magyar kir. Országos Levéltár. Budapest, 1931. 173-189. p. Vö Bánrévy György: A selejtezés általános elvei. Levéltári Közlemények. XVII. évfolyam. Magyar kir. Országos Levéltár. Budapest, 1939.158. p. 68 Bánrévy György: A selejtezés általános elvei. Levéltári Közlemények. XVII. évfolyam. Magyar kir. Országos Levéltár. Budapest, 1939.161. p. 69 Uo. 163. p. 79 Uo. 164. p. 71 Bánrévy, 1939.165. p. 72„...A vízjogról szóló 1885. évi 23. te. 183. §-a alapján kibocsátott 66 654/1885. sz. földmívelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszteri rendelet a vízikönyvek és a hozzájuk tartozó okirat- és térképgyűjteménynek a vármegye levéltárában való elhelyezését rendeli el és vezetését valamelyik levéltári tisztviselőre bízza." Schneider Miklós: A vármegyei levéltárnok ügyköre. Levéltári Közlemények. 8. évfolyam. Magyar kir. Országos Levéltár. Budapest, 1930.118. p. 73 Ezért a selejtezést a délutáni órákban végezték, amíg a hivatali ügyek és az adminisztráció elvégzése ezt lehetővé tette. PML IV. 475a. VI. sorozat 710/1939. lt. sz. 81
