Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Berényiné Kovács Gyöngyi: Fára József Pest vármegye főlevéltárnoka

közérdekű határozatok, általános jellegű rendelkezések és közlemények kihirdetésére került sor.4

Sorra jelentek meg a vármegyei, a községi- és körjegyzőségi, közigazgatási bizottsági, árvaszéki, járási, pénzkezelési és számviteli, valamint kézbesítési ügyviteli szabályzatok.5 A megyei levéltárak aggasztó helyzetére az Országos Levéltár rendszeres felmérései hívták fel a figyelmet. 1913-ban Csánki Dezső országos főlevéltárnok a megyei levéltárak helyzetéről a belügyminiszternek a következőket írta: „a vármegyei levéltárak jobbára rendezetlen, sőt megdöbbentően elhanyagolt állapotban vannak. Általános az a panasz hogy a legtöbb helyen a rendszeres kutatás sok fáradsággal jár, mert a gondatlanság, tudatlanság nem törődés hatására a régi levéltári rend felbomlott..."6 A problémát Csánki Dezső a törvényhatósági levéltárak állami felügyeletével, vagyis ellenőrzésével oldotta volna meg.

1922-ben a magyar levéltárügy jelentős változásokon esett át. A Magyar Országos Levéltár a Vallás- és Közoktatásügy Minisztérium fennhatósága alá került. A megyei és városi levéltárak továbbra is az őket fenntartó törvényhatóságok (és ezeken keresztül a Belügyminisztérium) alá tartoztak. Az egyházak, családok, üzemek stb. levéltárai felett senki sem gyakorolt egységes központi felügyeletet.

A Magyar Országos Levéltár a történetírás intézményes művelését tekintette fő feladatának, a törvényhatóságok levéltárosai pedig idejük jelentős részében közigazgatási teendőkkel - elsősorban anyakönyvi és útlevélügyek - ellátásával voltak elfoglalva.

1922. évi XIX. te. életre hívta az Országos Magyar Gyűjtemény Egyetemet, amelybe a levéltárak közül csak az Országos Levéltárat sorolták be, a megyei levéltárak kérdéseivel ismét nem foglalkoztak.7

Az 1934. évi VIII. törvény, valamint a 9300/1935. VKM. sz. rendelet a megyei és a városi levéltárakat a történelmi anyagukra való tekintettel, mégis a Vallás- és Közoktatásügyi miniszter alá rendelte. Az Országos Levéltár, mint szakhivatal szerepelt, 1939-ben mint ilyen tett javaslatot a törvényhatósági levéltárak helyzetének felmérésére, amelyet 1940-1941-ben az Országos Levéltár főlevéltárosai végeztek el országszerte.8 Több kísérlet ellenére 1945 előtt a hazai levéltárügy helyzetére a szervezeti széttagoltság és az egységes szakmai irányítás hiánya volt a jellemző.9

4 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest, 1976. 252-253. p.

5 Kállay István: A levéltárak a törvényalkotás tükrében. Fejezetek Pest megye történetéből. 7. Pest Megyei Levéltár. 1990,37-38. p.

6 MNL OL К 148 Belügyminisztériumi Levéltár. Elnöki iratok. 1917.14. tétel 9562/1913.

7 Borsa Iván: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után. Levéltári Közlemények. XXV. évfolyam, Akadémiai Kiadó. Budapest, 1954.16-17. p.

8 Kállay 1990, 38. p.

9 Magyarország Levéltárai. Szerk.: Balázs Péter. Budapest, 1983. 7. p.

70