Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Katona Csaba: Fára József és Balatonfüred
jött Osztrák-Magyar Monarchia keretei között megvalósuló gyors tempójú polgári fejlődés alapjait ezekben az években, éppen a legsötétebb elnyomás idején vetették meg, sőt 1848-1849 számos vívmánya - így a jobbágyfelszabadítás, a nemesség mint jogi kategória megszüntetése - is ekkor rendeződött végleg. Ráadásul a fent felsoroltak az országos politika- és jogtörténet jelentős eseményei. A hétköznapi élet egyes területein, apróbb léptékű vizsgálatok esetén viszont - és ide sorolhatjuk egy színház történetét, amely mindezeken túl átível 1848-1849 eseményein, folytonosságát épp az jelzi, hogy előtte is, utána is működött - korántsem ilyen éles a köztörténeti cezúra. Más példákkal élve: Budapest (Pest-Buda) fejlődése szempontjából sokkalta inkább meghatározó évszám a város egyesítésének éve, 1873, mint a kiegyezésé. Éppen ezért némiképp meglepő, hogy milyen szilárd határként szolgál az 1848. (esetenként az 1849.) év a nem kifejezetten köz- vagy politikatörténettel foglalkozó munkák esetében is.10 Fára füredi színházzal foglalkozó írása e vonulatot követte, legalábbis a nyomtatott munka, amint arról később még szó esik. Az alábbiakban e rövid írásban azt vizsgáljuk, hogy milyen szerepet foglal el Fára életművében ez a munkája, tágabban pedig balatonfüredi tematikájú kutatásai, azaz: volt-e Fárának kifejezetten füredi érdeklődése, vagy más, így például a színház alapításának közelegő centenáriuma (1931) dobta felszínre a témát az 1920-as évek derekán. Igen kézenfekvőnek és logikusnak tűnik ugyanis a feltevés, hogy e munka megírását valamiféle sajátos füredi kötődés is indokolta Fára részéről, ennek esetleges nyomait azonban az általunk ismert és használt írott forrásokban nem sikerült tetten érni. Annál is inkább indokolt a tárgy vizsgálata, illetve a fent vázolt kérdésé, mert Fára Pécsett e témából doktorált,11 azaz tudományos előre menetelében is meghatározó szerepet játszott a Balatonfüred színházára vonatkozó kutatás. О maga ekképp indokolta meg témaválasztását munkája nyomtatott verziójában: „Az utóbbi évtizedekben virágzó fürdőélet fejlődött ki a Balaton mentén. A Balaton hatalmas kultusza ráterelte az érdeklődést oly intézmények felé is, amelyek évtizedekkel ezelőtt országos hírűek voltak. így vetődött fel a rég szünetelő balatonfüredi színház felújításának kérdése is. Ezeknek az eseményeknek a hatása alatt kutattam fel Zala vármegye levéltárában Balatonfüred fürdőjére vonatkozó adatokat, s 10 A teljesség igénye nélkül néhány példa: Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon, 1686-1848. Budapest, 1967.; Mérei Gyula: A magyar ipar fejlődése, 1790-1848. Budapest, 1951.; Rácz István: Városlakó nemesek az Alföldön 1541-1848 között. Budapest, 1988.; Tilcsik György: Szombathely kereskedelmi szerepe és jelentősége a reformkorban. In: Korall, 2002.11-12. sz. 111-134. p. stb. Ugyancsak e szemléletre jellemző, hogy pl. Kiss Mária: Szombathely kereskedelme a 18-19. században. In: Vas megye múltjából, '76. Szerk.: Horváth Ferenc. Szombathely, 1976. (Levéltári Évkönyv; 1.) című munkája - címe ellenére - gyakorlatilag „csak" 1848-ig tárgyalja a témát. 11A témára vonatkozó iratok megtalálásában nyújtott segítségükért Lengvári Istvánnak, a Pécsi Tudományegyetem Levéltára igazgatójának, valamint munkatársának, Kovács Adriennek vagyok hálás, köszönetemet ezúton írásban is szeretném kifejezni. 59
