Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Kiss Gábor: Fára József, Zala megye történetírója

báló feladata volt a megyei levéltár rendezése, selejtezése, az átépítés alatti költöztetése, bővítése,3 másrészt alapkutatási szinten, a munka mellett tanulva kellett foglalkoznia a megye történetével, harmadrészt erős ismeretközlő beállítottságánál fogva talán szükségét is érezte a felkutatott adatok, érdekességek mielőbbi közlésének. (Ezt az úgynevezett „népművelői" tevékenységéről folytatott kutatások egyértelműen alátámasztják.) A múlt megismerése, szélesebb körben való ismertetése viszont éppen beleillett a két világháború közötti hazafias, de egyben népnevelő szándékú felfogásba is, ezért nyilván nem véletlen, hogy a Zalaegerszegen 1918 végétől megjelenő, konzervatív-keresztény hátterű Zalamegyei Újság lett írásainak fő orgánuma. A kutatás szempontjából ennek az a hátránya, hogy csak a megmaradt lapszámokban megjelent írásokat tudjuk tanulmányozni: szerencsére több, korai írásának fogalmazványa megtalálható hátrahagyott iratai között, s ez is segíti az életmű teljesebb megismerését. így olvashatjuk első, már említett írását az újság 1920. karácsonyi számában, címe: Zalavármegye múltjából: A vár, a régi vármegyeház. A szöveg már mutatja a későbbi, jellegzetes Fára József-i jegyeket: adatok, évszámok, olvasmányos stílus. Látható azonban, hogy még csak most kezdett a témával igazán foglalkozni: a vármegyeház építéséről már tudott adatokkal szolgálni, a várról alig. „Volt-eharcok színhelye, történ- tek-e támadások ellene, bevette-e az ellenség, - nem tudjuk..." - írta.4 Nos, a következő évekre, évtizedekre kutatói munkásságának egyik legfontosabb feladatául Zalaegerszeg történetének kutatását választotta; áttekintve tekintélyes méretű publikációs listáját, láthatjuk, hogy bár igen sokféle témában megnyilatkozott, de a Zalaegerszeg történetével kapcsolatos írások végigvonultak életművén, egészen az 1936-ban megjelent Zalaegerszeg mint megyeszékhely című tanulmánya elkészítéséig. Ennek ismertetése előtt azonban még szeretnék visszakanyarodni történetírói pályája elejéhez, hogy más irányú munkásságára is ráirányíthassam a figyelmet.

Zala megye históriájának egyik jeles fejezete a török elleni küzdelem: Fára József, aki a kezelésében lévő levéltárra támaszkodva a török kortól a XIX. század második feléig folytatott kutatásokat, a 20-as évek elején szerencsés kézzel nyúlt egy különleges forráshoz, a búcsúszentlászlói ferences kolostorban őrzött XVI. századi protestáns kalendáriumhoz, az 1564-ben Wittenbergben kiadott „Ca- lendarium Historicum"-hoz, melynek szerzője Paul Eber. A kalendárium az évszázadok alatt számos tulajdonos kezén megfordult; egy másik, ismert példánya a nevezetes Bánffy-napló, az alsólendvai főúri család életének bejegyzéseivel. (Ma a Berzsenyi Dániel Könyvtár őrzi.) A zalai példány jelenleg a Deák Ferenc

3 Káli Csaba: A megyei levéltár a kvártélyházban 1891-2008. In: Kvártélyház. A zalaegerszegi új vármegyeháza története 1765-2008. Szerk.: Molnár András. Zala Megyei Levéltár. Zalaegerszeg, 2009. 93-95. p.

4 Zalamegyei Újság (Továbbiakban: ZMU) Fára József: Zalavármegye múltjából. A vár, a régi vármegyeház. 1920. december 25.

46