Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Béres Katalin: Fára József közművelődési és idegenforgalmi tevékenysége
1934 októberében Egerben tartotta országos értekezletét az 1928-ban létrejött, a hazai nyaralást és a falusi vendéglátást propagáló Országos Weekend Egyesület, amelyhez az év tavaszán Zalaegerszeg és a megye is csatlakozott.42 Az idegen- forgalmi összejövetelre Czobor Mátyás mellett Fárát is meghívták, aki Egerben szintén bemutatta vetítettképes előadását. Itt már nemcsak Göcsej megismertetése volt a cél, hanem Fára módszertani útmutatót adott az egyesület tagjainak, hogyan lehet egy vidéket a modern technika segítségével hatékonyan és sikeresen propagálni. 1935 februárjában a szombathelyi Kultúregyesület meghívására tartotta meg bemutatóját Göcsejről és a téli Balatonról. Az előadás nyomán Gyük Pál, a vasi Faludy Ferenc Társaság tagja felvetette a vasi és zalai irodalmi körök összefogásának szükségességét a „göcseji népi kincs és az összetalálkozó zalai és vasi hagyományok felkutatására,"43 Ezek után feltehetjük a kérdést: milyen eredményeket hozott Fára hatalmas, emberpróbáló propagandamunkája? Mindenekelőtt előadásai a vármegye és az ország figyelmét Göcsejre irányították, ezáltal sokat változott a Göcsejről a megyei és országos közvéleményben élő kép, tompult a vidékkel szembeni előítélet. „Ma ott tartunk már, hogy Göcsejt senki sem nézi »eldugott fészeknek«, hanem természeti szépségekben bővelkedő vidéknek, amely az elődök nemtörődömsége folytán maradt egy ideig ismeretlenül."44 A helyi és az országos sajtó érdeklődése is megnőtt a vidék iránt. 1933-ban a Zalamegyei Újság, amelynek addig is visszatérő témája volt a Göcsej, két rovatot is indított, az egyikben Göcseji barangolások címmel Pörneczi József útinaplószerűen számolt be a táj szépségeiről, a falvak jellegzetességeiről, az emberek humoráról, gondolkodásmódjáról. A másikban, a Göcseji Krónikában a vidék és népe visszáságait tették szóvá. Az országos lapokban is több írás foglalkozott a vidékkel, már nemcsak sajátos nyelvjárása volt érdekes, hanem maga a táj és az ott élő ember is.45 1935-ben a fiatal papokból és papnövendékekből álló szombathelyi Szily János cserkészcsapat tíz napos mozgótábort szervezett Göcsejbe, élményeiket, tapasztalataikat ma is forrásértékű szociográfiában foglalták össze.46 Ugyanakkor jótékony hatást gyakorolt az előadássorozat magára a göcseji népre is. Az addig csak a mély szellemi nyomoráról ismert és lenézett göcseji ember önbizalmát növelték, önértékelését erősítették Fára előadásai. „Ha végig néz az 42 ZMU A hét végén megalakul már a megyei és városi weekend bizottság. 1934. február 27. 2. p. 43 ZMU Érdekes terv a vasi és zalai írók együttműködéséről. 1935. február 17. 3. p. 44 ZMU A göcseji diapozitív sorozatból három példányt rendelt a kultuszminiszter. 1934. február 1. 2. p. 45 ZMU Zalaegerszeg és Göcsej a fővárosi sajtóban. 1934. december 14.1. p.; ZMU Kinizsi Andor a Nemzeti Újságban ír a téli Zalaegerszegről. 1937. február 2. 5. p. 1932 nyarán Kosztolányi Dezső író és Nagy Endre humorista is felkereste a szegek vidékét. 46387/Ö Szily János cserkészcsapat göcseji mozgótábora. Közrebocsátja: dr. Szendy László. Kézirat gyanánt. Szombathely, Martineum Könyvnyomda Rt. 1936.109 p. 35
