Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Káli Csaba: Fára József előélete és főlevéltárnoki tevékenysége Zala megyében (1884–1938)

vált Remington írógépnek egy szintén használt, de jobb karban lévőre való lecse­rélésére irányultak.38 Fára 1928-ban újólag arra kérte az alispánt, hogy adjon uta­sítást a főszolgabírói hivataloknak, azok iratainak 1900-ig való levéltárba szállí­tása végett. Ugyanekkor kérelmezte, hogy a rendezett tanácsú városok iratainak hasonló évkörig való rendezését és beszállítását is rendelje el az alispán.39 Mint arra már korábban is céloztunk, Fára József figyelmét nem kerülték el a környezetében lévő kulturális értékek, különösen, ha azokat a pusztulástól, vagy (további) rongálódástól kellett megmenteni. A vármegyeháza közgyűlési termé­ben lévő egyik festmény megmentésével kapcsolatban 1928-ban így írt hivatali főnökének: „...a karzat alatt van elhelyezve egy régi olajfestmény, amelynek tárgya: szt. István király felajánlja a magyar szt. koronát a Szűz Máriának. Ez a festmény - modorát tekintve - Mária Terézia uralkodása idejéből származik és magyar vonatkozásánál fogva és azért is, mert valószínűen magyar festő műve, értékes kép, amelynek értékét a megye szempontjából az is emeli, hogy a kép már régóta a megye tulajdona. így tehát érdeke vár­megyénk közönségének, hogy ezt a képet a pusztulástól megmentse. Ezért tisztelettel előter­jesztést teszek Méltóságodnak az iránt, méltóztassék a vármegye közönségének javasolni, hogy ez a rossz állapotban levő festmény a Szépművészeti Múzeum útján helyreállíttassék. A helyreállítás költségei ötszáz-hatszáz pengő körül lehetnek/'40 Egy másik alkalommal, a Tihanyban, a vármegyei törvényhatóság által felállított kálvária emlékoszlopon lévő megyei címer teljesen helytelen mintázatáról tudósította az alispánt.41 A vármegyei nyilvános közkönyvtár gyarapításának szándékáról Fára sosem mondott le, erre nézve minden lehetőséget megragadott, ami csak kínálkozott. 1929 februárjában kelt levelében örömmel számolt be az alispánnak arról, mi­szerint a Magyar Tudományos Akadémia mintegy száz művel ajándékozta meg a gyűjteményt. Ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy a gyarapításra szánt, a megyei költségvetésbe beállítani tervezett évi kétszáz pengőt a belügyi kor­mányzat töröltette. Ennek tükrében javasolta, hogy a vármegye módosabb, jelen­tős könyvgyűjteménnyel rendelkező személyei közül kellene felkérni párat, hogy lehetőség szerint segítsék a közkönyvtárat. Jó példaként említette Bezerédj Fe­38 MNL ZML Levéltár iratai 36/1925., 8/1928. 39 MNL ZML Levéltár iratai 51/1928. 40 MNL ZML Levéltár iratai 293/1928. Vő. Kostyál László: A Kvártélyház műemlékei, művészeti ér­tékei. In: Kvártélyház. A zalaegerszegi új vármegyeháza története 1765-2008. Szerk. Molnár András. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2009. 49. p. 41 MNL ZML Levéltár iratai 310/1928. A megyei jelképek élénken foglalkoztatták Fárát, így amikor a megyei monográfia tervezett megírása kapcsán értesült Pálffy László ny. főszolgabírótól, miszerint a Pest megyei Monor községben, a községházán őrzik Zala vármegye egy régi zászlaját, azonnal kérte az alispánt, hogy rendelje ki oda, azt megvizsgálandó. MNL ZML Levéltár iratai 420/1928. Egy 1929. május 18-án, szintén az alispánhoz tett felterjesztésében a balatonedericsi Fekete kastélyban állítóla­gosán fellelt Deák és Kossuth relikviák ügyében kérte a kiszállás és a vizsgálat engedélyezését. MNL ZML Levéltár iratai 140/1929. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom