Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Lakos János: Fára József tevékenysége a Levéltárak Országos Központjában (1950–1953) és utolsó évei

hogy az arra vonatkozó selejtezési szabályzat is kidolgozható legyen.89 Végül a közlevéltárak utasításba kapták az albizottsági iratok selejtezését, de rövidesen kiderült, hogy módosítani kell az utasítást. Ez 1953-ban a közigazgatási bizottságok ügykörjegyzékének kiadásával történt meg (lásd alább).

A LÓK Tudományos Osztálya 1951. IV. negyedévi munkatervében kiemelt feladatként szerepelt a levéltárakban lévő iratanyag selejtezésének „megindítása" és ehhez Fára József feladataként a selejtezési szabályzat elkészítése. A selejtezések irányításában és eredményeinek lemérésében is kapott szerepet más kollégákkal együtt. A munkaterv szerint a LÓK belső levéltári selejtezéssel kapcsolatos egész munkájának ő volt a felelőse.90

Fára - korábbi előmunkálataira építve - 1951 őszén meg is kezdte a belső selejtezés szabályzatának elkészítését. A november 22-24-i III. levéltárvezetői értekezleten előadást tartott a témában. Ez alkalomból a LÓK vezetője kérte a levéltárvezetőket, hogy a nagyobb levéltártestekhez állítsanak össze ügykörjegyzék-tervezeteket, amelyek alapján ki lehetne adni alapos tartalmi vizsgálat nélküli, gyors selejtezés végrehajtására alkalmas utasításokat. A kérésnek többen eleget is tettek azzal, hogy az alispáni iratokhoz állítottak össze tervezetet: Páhi Ferenc (Csongrád Megyei Közlevéltár), Soós Imre (Eleves Megyei Közlevéltár) és Mérő József (Pécsi Közlevéltár) tervezete meg is jelent a szakmai folyóiratban.91

Fára munkálata, amely az „Utasítás a közlevéltárak iratainak selejtezéséhez" címet viselte, 1952 júniusára lett véglegesen kész. A LÓK körlevélbe foglalva adta ki valamennyi közlevéltárnak június 9-én. A LÓK vezetése a körlevél másfél oldalas első részében a selejtezés politikai és tudományos jelentőségét hangsúlyozva - igazán optimista módon - kinyilvánította, hogy a belső levéltári selejtezés is hatalmas munka, amit azonban csak egyszer kell elvégezni, mert a 185/1951. MT rendelet értelmében a szervektől csak selejtezett iratanyag kerülhet levéltárba. Rámutatott arra, hogy a selejtezés során, úgy mint az irattárakban, kigyűjtik a munkásmozgalom története feltárásához szükséges és az MMI-nek kikölcsönzen- dő iratokat. Emellett tematikai feltárás, vagyis „olyan történeti, politikai és helyi vonatkozású kijegyzések is történjenek, amelyek a jövőben nagy segítséget fognak nyújtani az anyagban kutatók számára." A LÓK olyan munkamódszert akart meghonosítani, hogy viszonylag nagy mennyiségű iratanyag selejtezése minél rövidebb idő alatt lebonyolódjék. A rész végén ez olvasható: a belső selejtezés a levéltárügy 1952. és 1953. évi „legfontosabb súlyponti feladata."

A körlevél három és fél oldalas második része az utasítást tartalmazza. Ezt Fára József állította össze az MMI-vel egyeztetve. Lényeges rendelkezései a következők voltak:

89 Uo. 1610. S 3-125/1951.

90 Uo. 1610. LÓK-30/1951. (15. d.)

91 Uo. 1610. E 1-16/1951., uo. S 3-156/1951., Levéltári Híradó 1952. évi 1. szám 41-47. p.

116