Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Lakos János: Fára József tevékenysége a Levéltárak Országos Központjában (1950–1953) és utolsó évei

megrendezett kiskonferencián is.79 Március 3-én írta azt a körlevelet a vidéki közlevéltárakhoz, amelyben a LÓK részletes tájékoztatást adott a selejtezésekben való részvétel módozatairól.80 A BM a tanácsi szervek iratselejtezésének jó előkészítése céljából a LÓK (Fára József) és az MMI részvételével oktatást tartott a megyei tanácsok selejtezési felelőseinek.81

Fára József aktívan részt vett a selejtezések ellenőrzésében és a jegyzékek felülvizsgálatában. Azokon a helyeken végezte el a selejtezési jegyzékekkel kapcsolatos munkát, ahol erre a felmerült problémák miatt elsősorban szükség volt.82 Terven felüli feladatot jelentettek számára pl. a börtönügyi iratok ügykörjegyzékének elkészítésével kapcsolatos sorozatos megbeszélések.83

Időközben egy-két tárca módosította, illetve kiegészítette ügykörjegyzékét. A változásokról Fára fogalmazta körlevelekben kaptak értesítést a levéltárak:

1952. augusztus 7-én a külföldi devizaköveteléseket tartalmazó iratok kiselejtezését megtiltó pénzügyminisztériumi, 1953. március 25-én pedig a marha-járlatle- velek selejtezhetőségét pontosító belügyminisztériumi rendelkezésről.84

Fára József a selejtezések tapasztalatairól a Levéltári Híradó 1952/3. számában számolt be.85 Hangsúlyozta, hogy nem minden minisztérium és főhatóság adta ki az utasítást és ügykörjegyzékeket, de a kiadottak sem tökéletesek a rendkívül rövid határidő miatt, majd így folytatta: „Minden hiányosságuk mellett is [...] az ügykörjegyzékek nagy segítséget jelentettek a selejtezési munkálatok elvégzésénél, s azoknak levéltári szempontból megnyugtató módon való végrehajtását nagyban előmozdították." Kiemelte, hogy az MMI bekapcsolódása a selejtezések ellenőrzésébe nagy segítséget jelentett a levéltáraknak, és „a selejtezési munkálatok végrehajtása viszonylatában is biztosította a Párt jelentős és eredményes támogatását." „A minisztériumok selejtezési munkálatai során nem épületes példával is találkoztunk, amikor a selejtezési felelős az MMI és a levéltár megkerülésével indította meg a selejtezési munkálatokat." Problémát jelentett egyes tanácsok megközelítése olyan helyeken, ahova nem vezetett vasút. Általános gondot okozott a munkaerő hiánya, az alkalmazottak tájékozatlansága, ismerethiánya is. Főleg a községi tanácsoknál akadálya volt a szabályszerű selejtezésnek az iratok nem megfelelő elhelyezése, többnyire ömlesztett állapotban tárolása. Egyes községi tanácsok nem is tudtak a selejtezési rendeletről és utasításról. „Voltak helyek, ahol iratpusztítások történtek, selejtezés nélkül az ösz79MNL OL XIX. 1.18a. 1610. S 3-49, 53/1952. Uo. 1610. LOK30/1952. Tudományos Osztály 1952.1. negyedévi munkajelentése.

80Uo.S 3-48/1952.

81 Levéltári Híradó 1952. évi 3. szám 36. p.

82MNL OL XIX. 1.18a. 1610. LÓK 30/ 1952. (15. d.) Tudományos Osztály 1952. II. negyedévi munkabeszámolója.

83 Uo. Tudományos Osztály 1952. III. negyedévi munkabeszámolója.

84 Uo. 864-53305/1952., 86401-20-19/1953.

85 Levéltári Híradó 1952. évi 3. szám, 33-46. p.

113