Tóth Péter: Zala varmegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1656-1716 - Zalai gyűjtemény 72. (Zalaegerszeg, 2012)

Zala vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei - 1709–1716

2498. (III. 120.) A részgyűlés bizonyos okokra tekintettel a szentgróti lakosokra kivetett adókból elengedett 78 forintot.

Zala vármegye részgyűlése 1712. július 25. Zalaegerszeg oppidum123

2499. (III. 128.) A részgyűlésen a következő személyek voltak jelen: Bessenyey László (perillustris ac generosus), a vármegye egyik alispánja; Pintár Adalbert úr (reverendus), a premontrei rend türjei prépostságának adminisztrátora; Jakasics András, Rajky Pál, Forintos Zsigmond és Dóczy Péter (generosi ac egregii) főszolgabírók; Farkas János, Rődli György, Petries András, Mersics György és Torányi Ferenc alszolgabírók; jelen voltak továbbá az esküdtek, az uradalmak tisztségviselői és a vármegye sok nemese is.

2500. (III. 128.) A részgyűlésben elolvasták a méltóságos nádor úrnak a vármegyének címzett, Pozsonyban, június 26. napján kelt levelét, amelyben a vármegye két levelére válaszol. Ami Kanizsa civitas dolgát illeti, azzal kapcsolatban a következőket írta Öméltósága: ha ez a város be akarja kebeleztetni magát a vármegyébe, akkor úgy kebeleztesse be, hogy a továbbiakban ne is akarjon elválni a vármegyétől, hanem állandóan maradjon meg benne, s a vármegye annyi terhet vessen ki rá, amennyit képes elviselni.

2501. (III. 128.) A másik dologban a következőket írta a nádorispán úr Öméltósága a vármegyének: néhai Térjék József (egregius) árváinak a gyámjává Sárkány Gábort (egregius) és házastársát, Térjék Julianna asszonyt (nobilis) tette meg, s a nevezettek mint a nádor által állított gyámok tartoznak majd a maga módján és rendjén gondjukat viselni a mondott gyermeknek és gyámságukról nekik a maga idejében számot adni; ezenfelül megparancsolta a vármegyének, hogy Csákányi Imrétől és Csákányi Józseftől, akik saját indíttatásból erőltették be magukat a gyámságba, vegyen számadást és amennyiben úgy találja, hogy hátrálékban vannak, akkor ne mulassza el kikényszeríteni, hogy teljes elégtételt adjanak a mondott árváknak.

2502. (III. 128-129. p.) A nevezett Csákányi Imre és Csákányi László a legünnepélyesebben tiltakozva ellene mondtak a nádor úr határozatának, mivel megértették, hogy Öméltósága valamilyen rosszindulatú tájékoztatás következtében

123 A terjedelem 1 folio, A szinte teljesen teleírt versón (a 129. oldalon) közel egykorú kéz írásával a következő szöveg olvasható: „Numero 1-mo. Anno 1712. mensis Julii."

195