Tóth Péter: Zala varmegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1656-1716 - Zalai gyűjtemény 72. (Zalaegerszeg, 2012)
Zala vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei - 1656–1662
A felperes fél prókátora szerint az alperes kifogása nem áll meg, mivel a meggyilkolt gyermeknek valóban van ugyan édesanyja, de az az asszony egy nyomorult személy, aki a maga nevében nem lenne képes a pert megindítani. Ezért fenntartja a keresetét. - Az alperes fél prókátora szerint a bírák számára nem egyértelmű, hogy a mondott anya annyira nyomorult lenne, hogy nem lenne képes pert indítani, ezért fenntartja a követelését. - A felperes fél a bírák ismeretére bízza a dolgot. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a kifogás nem állja meg a helyét, ezért az alperes fél adjon feleletet a keresetre. Az alperes fél ezután a következőket adta elő: feltéve, de nem megengedve, hogy a mondott eseményekből valami megtörtént volna, az nem akaratból és nem szántszándékkal történt, hanem véletlenül, vagyis az alperes akaratán kívül, amit be is fog bizonyítani, ha a törvényszék időt ad rá. - A felperes fél prókátora ünnepélyesen tiltakozik az alperes nyilatkozata miatt és kijelenti, hogy mivel az alperes nem tagadja azt, amit ő a keresetben előterjesztett, ezért nem érvényes az olyan, amilyen mentegetőzése, ezért ő végleges ítéletet kér. - Az alperes fél ragaszkodik a kért határidőhöz. A törvényszék ezután azt az ítéletet hozta, hogy meg kell adni a határidőt az alperes félnek és a következő törvényszéki ülésen bizonyítsa, amit a feleletében előadott.12 Zala és Somogy vármegyék közgyűlése 1657. május 3. Körmend 1854. (II. 117.) Amint az ünnepélyesen ki is volt hirdetve, ezen a napon és helyen kellett megtartani Zala és Somogy vármegyék közgyűlését. Mivel azonban a főurak közül egyáltalán nem jelent meg senki sem, s a birtokos nemesek közül is csak alig néhányan, hanem szinte csak az alispán urak jöttek el a jegyzővel, a szolgabírákkal kis számú taxás nemessel együtt, ezért semmilyen ügyről nem lehetett tárgyalni és határozni.13 12 A teljes pert valamilyen okból miatt nem időrendben, hanem az 1658. év anyaga közé vezették be. Mivel a jegyzőkönyvek kiadásának az egyes megyegyűlések és törvényszékek rekonstruálása is célja, s mivel a permenet részei pontosan kapcsolhatók törvényszékekhez, amelyeken a pert - mint más vármegyékben is szerte az országban - tárgyalták, ezért az egyes részeket egymástól el kellett választani és az illető törvényszék anyagához kellett kapcsolni. A folytatás egyébiránt az 1864. és az 1871. számú regesztákban olvasható. 13 A bejegyzés után ez a más kézzel írott mondat olvasható: „Ex manuscriptis meis, scilicet jurati notarii scripta". 14
