Tóth Péter: Zala varmegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1656-1716 - Zalai gyűjtemény 72. (Zalaegerszeg, 2012)

Zala vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei - 1671–1678

Jánosnak és Angelónak adományozta; a második Tompa Tamásnak és általa a házastársának, Hegedűs Erzsébetnek, a fiuknak, Istvánnak és a fivérének, Tompa Györgynek; végül a harmadik nemeslevelet Glavina György nyerte és általa a házastársa, Háry Anna, valamint a fiaik: György, Mihály, Miklós és János, s végül a leányaik: Dorottya, Ilona és Magdolna. A kihirdetéseknek senki nem mondott ellene.

[Zala és Somogy vármegyék] congregatiója és törvényszéke

1678. február 14-16. Sümeg

2164. (II. 216.) A megyegyűlésen és a közvetlenül utána két napon keresztül tartott törvényszéki ülésen a következő személyek voltak jelen: mind a két alispán, tudniillik Bezerédy István és Perneszy János, valamint a szolgabírák és az esküdtek; továbbá Radonay Mátyás zalavári apát; Babolcsay Ferenc, Veszprém praesidum kapitánya és gyöngyösi Nagy Ferenc, Szentgrót praesidium kapitánya; végül sok más nemes is.

2165. (II. 216.) A megyegyűlésen először is és mindenekelőtt felolvasták és kihirdették azokat a leveleket, amelyeket a pár nappal korábban Körmenden tartott megyegyűlésen mutattak be (lásd a 2160. számú regesztát).

2166. (II. 216-217.) A Hatvanad vasárnap utáni kedden (február 14-én) ez a Sümegen tartott törvényszék felvette galántai gróf Esterházy Ferenc úrnak (illu- strissimus), mint főispánnak és magisztrátusnak a Pellér Ilona asszony (nobilis), néhai Kurcs Mátyás (nobilis) özvegye, mint alperes ellen indított perét.

A felperes fél, azaz a főispán úr érdekében és az általa kiadott prókátort valló levéllel Orsics a következőket adta elő: Miképpen az elmúlt 1677. esztendőben az nemes vármegye exmissiójábul szolgabíró Domonkos Ferencz uram bizonyos aviticum jóknak executiójára kibocsáttatott, mely exmissio mellett az elmúlt esztendőben, szeptember 25. napján megírt szolgabíró uram bizonyos jókat executióban akarván venni, nem tudatik, mitül viseltetvén az incatta opponálván magát azon kiküldött embereknek, akiket a vármegye bízott meg a végrehajtással, azon executióban eleiben állván, repellálta. Kívánja azért a' felperes úr, hogy az alperes asszonyt a törvényszék a visszaűzés vétkében marasztalja el.

Az alperes fél érdekében Simonsics a megfelelő prókátort valló levéllel azt válaszolja, hogy a szolgabíró jelentéséből kitűnik: az alperes fél nem volt a kellő módon idézve, ezért az 1613. esztendei 23. törvénycikkelyben foglaltaknak megfelelően a törvényszék semmisnek kell, hogy ítélje a keresetet.

102