Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)

Függelék - Válogatás Kemendy Géza korabeli dokumentumaiból, 1942–1944

elszállásolások egészségügyi szempontjaira, élelmezési és egyéb készletek felhalmozására és raktározására, illetve az utánszállítást érintő lényeges kérdésekre.

A téli elhelyezési előkészületeket illetően az utasítás rendelkezett a műszaki építési vezetőségek felállításáról, a védőkörletek téli elhelyezési lehetőségeinek szemrevételezéséről, a szükséges anyagok (épületfa, deszka, stb.) és berendezési tárgyak (ágyak, padok, asztalok, rajkályhák) biztosításáról, illetve a személyi és a lóállomány elhelyezésénél betartandó alapvető követelményekről. Ezen kívül előírta, hogy a fedezékek, őrhelyek és figyelőhelyek építésénél a legfőbb szempont a szél, eső és a hó elleni védekezés legyen, melynek elhanyagolása tömeges megbetegedéseket és súlyos fagyásokat idézhet elő. E földbe ásott szállás- és egyéb célokat szolgáló helyeknek deszkázott oldalfallal és a nedvesség ellen tökéletesen védő padozattal kellett rendelkezniük, s kialakításuknál törekedni kellett arra, hogy bennük a személyenkénti 5 m3 légtér biztosítva legyen. A lakosság által kiürített lakóházakat illetően az utasításban rögzítették, hogy lehetőség szerint padlózott és száraz helyiséget vegyenek igénybe, melyek féregmentesítését többszöri meszeléssel oldják meg, több ablak esetén az északi és az északkeleti ablakokat falazzák be, fűtésükre inkább a kemencét, vagy a téglából (cserépből) épített kályhát használják, s fordítsanak gondot a hőszigetelésre is. E téli elhelyezési előkészületek végrehajtásához szükséges munkaerőt a seregtesteknek kellett biztosítaniuk, nevezetesen rendelkezésre álló tartalékaikból, a tábori munkásszázadokból, a polgári lakosságból, a hadifoglyokból, illetve az orosz polgári munkásszázadokból.

Az őszi és téli elszállásolások egészségügyi szempontjainak ismertetése során a hadtest szállásmesteri utasítás a rossz elhelyezési körülmények kiküszöbölésén kívül a fokozott tisztálkodás, a meghűléses betegségek megelőzését szolgáló megfelelő száraz lábbelik, a vérkeringést nem akadályozó ruhadarabok, a fagyások elleni kenőcsök és a lehetőség szerint vitamindús táplálék biztosítását tartotta fontosnak. A fertőző betegségek kialakulása ellen a zsúfoltság elkerülését, az önálló fertőtlenített fekhelyek elkészítését, a tetvetlenítést és a zárt és könnyen megközelíthető latrinák kialakítását is szorgalmazta.

Az utánszállítás és a helyi mozgások téli időszakban történő biztosítását, lehetővé tételét illetően az utasítás kiemelten foglalkozott a szánok igénybevételével, készítésével és begyűjtésével. A csapatokat egyben tájékoztatta arról, hogy a hadsereg-parancsnokság legalább 15 ezer szánt szándékozik az utánszállítási rendszerbe beállítani. Ismertette a III. hadtest tervezett utánszállítási rendszerét is, miszerint ellátóoszlopa Szinyije Lipjagiban rendezkedik be, s a seregtestek az utak használhatósága szerint innen fogják vételezni szükségleteiket. Emellett a hadtest és a seregtestek vonatkörletében zárolt raktárak települnek, melyeket a hadtest még az őszi esős időszak előtt igyekszik élelmiszerrel, lőszerrel és üzemanyaggal feltölteni. A szállásmesteri utasítás a seregtestek feladataként határozta

273