Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)

Függelék - Válogatás Kemendy Géza korabeli dokumentumaiból, 1942–1944

törés148 utolsó két napján jelentősebb harci cselekményben részt nem vett 17/11. zászlóalj július 1-jén és 2-án hat honvédjét vesztette el, s sebesültjeinek száma 11 fő volt.149 150

A 9. könnyű hadosztály számára július 2-ával befejeződtek a támadó harctevékenységek. A nagykanizsai seregtest személyi állományának 20 százalékát vesztette el öt nap alatt. Néhány hét elteltével - jóllehet bizonytalan, illetve esetenként hiteltelen forrásokból - a Zala megyei hátország is tudomást szerzett ezen súlyos véráldozatokról. Erre utal a Csáktornyái Muraköz című hetilap július 31-én megjelent alábbi írása is: „Az utóbbi időben mind sűrűbben fordul elő, hogy részben meggondolatlan, részben pedig lelkiismeretlen egyének különféle hírekkel árasztják el a várost. Ezek a jól értesültek már napok óta terjesztenek híreket zalaiak hősi haláláról, súlyosabb, vagy könnyebb sebesüléseiről. Közben meg nem nevezett egyénekre hivatkoznak, mint hírforrásokra. Az is előfordul, hogy a harctéren levők itthon maradottjai keresik föl és a hadbavonultra hivatkozva kérnek felvilágosítást bizonyos dolgokról. A legtöbb esetben kiderül, hogy a harctéren levő hozzátartozó már hosszabb idő óta nem írt sem haza, sem máshova. Ez a meggondolatlan és lelkiismeretlen hírterjesztés természetesen sok esetben nyugtalanságot kelt. Mivel az ilyesmi az ellenség célját szolgálja, illetékes helyről figyelmeztetik a közönséget, hogy az efféle mendemondáknak senki se adjon hitelt. Ha valakinek harctéri hozzátartozójára való hivatkozással történő ilyen híresztelés tudomására jut, azonnal tegyen jelentést a katonai hatóságoknál, amelyek azután végére járnak a nyugtalanság okozására alkalmas, vagy éppen ezt célzó valótlan hír terjesztésének. Egyébként is a katonai hatóságokhoz kell fordulni a harctéri hozzátartozókkal kapcsolatos minden ügyben, nem pedig utcai, korcsmái, vagy kávéházi híreknek hitelt adni."Xb0

Védelmi berendezkedés a Don mentén

A Don vonalához történő eljutásig napi 25 km-es, pihenő nélküli gyalogmenet, illetve a kisebb bekerített szovjet csoportok felszámolása várt a kezdeti harcoktól megviselt zalai alakulatokra. Utánszállításukkal és ellátásukkal a menet során mindvégig gondok voltak. Élelmezésük többnyire a bizonytalan helyszíni beszerzésektől függött. Az ellátást ugyanis menet közben lehetetlen volt a hátsó körze148 A Zalai Közlöny 1942. július 4-ei száma az alábbiakat idézi a Honvéd Vezérkar főnökének a „magyar csapatok sikeres áttöréséről" tájékoztató hadijelentéséből: „... A magyar haderők mintegy 60-80 km- es előretörésével kapcsolatosan sikerült a megtámadott ellenséges seregtestek egyes részeit körülzárni. A kiváló honvéd kötelékek sikereinek értékét még fokozza az a körülmény, hogy eredményeiket a nyári záporban felázott és ezért igen járhatatlan, rossz utak közlekedési viszonyai között érték el. Megállapítható, hogy az ellenség ősz óta mindent megtett arcvonalának megerősítése végett. A fő védelmi övezet mögött elterülő terep egyes részeit ugyancsak kiépítette a leghathatósabb védelemre. Fontosabb helységek előtt nagyszabású harckocsi-árkokkal akarta feltartóztatni a szövetséges erők esetleges előretörését. Mindezek a korszerűen kiépített hátsó támpontok is gyors egymásutánban kerültek csapataink birtokába."

149 HIM KI Adatbázis.

150 Muraköz 1942. július 31. 3. p.

265