Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)

Függelék - Válogatás Kemendy Géza korabeli dokumentumaiból, 1942–1944

dási céljait, a 17/11. zászlóalj a 266,6. magassági pontot, a 17/1. Barkovnát, a 34/1. pedig Dimitrijevka nyugati részét. Az arcból támadó csoport is ezen idő alatt birtokba vette Szofijevkát. A hátrább fekvő községekbe visszahúzódott szovjet csapatok ekkor már tüzérséggel és aknavetőkkel lőtték a zalai csapattesteket. Oldal irányú tüzűkkel leginkább a 17/11. zászlóalj előretörését akadályozták. A széles vonalban támadó Csáktornyái zászlóalj részei 4 óra 30 perckor Linkovo délkeleti részéig jutottak előre, töredékei pedig az 17/1. zászlóalj alosztályaival összekeveredve a 266,6. magassági ponton védelemhez fejlődtek. Utóbbi helyen a helyzet válságosra fordult, a lőszer fogytán volt, az embereket csak nehezen lehetett kitartásra bírni. A Prűdök és Dubrovka felől megindított szovjet ellenlökés véglegesen védekezésre kényszerítette a tartalékból előreirányított 17/III. zászlóaljjal megtámogatott 17/11. zászlóaljat, s a súlycsoport másik kettő zászlóalja is leragadt Jeszkovo és a 260. magassági pont területén. A kötelékek rendezésével, lőszerpótlással, a sebesültek hátraszállításával és a tüzérség állásváltoztatásával eltelt délelőtti órákat követően újból támadásba lendültek a 9. könnyű hadosztály zászlóaljai. Késő délutánra tartalékok bevetésével a 34/1. és 17/1. zászlóaljak Kle- novka, a 17/11. és 17/III. zászlóaljak pedig Linkovo, Jeszkovo és Prűdök területét érték el. A szemben levő szovjet állásokat 18 órakor német zuhanóbombázók bombázták, de a csapatok a besötétedés és az erős esőzés miatt már nem tudtak idejében felkészülni a támadás folytatásához. Az első napi harcok nagyon megviselték a III. hadtest alakulatait, 533 főt számláló véres veszteségüket elsődlegesen a nagykanizsai seregtest zászlóaljai szenvedték el.136 Ezen belül a 17/11. zászlóalj - javarészt Linkovonál - 18 hősi halottat, 2 eltűntet és 65 sebesültet vesztett. A 47/11. zászlóalj még következő napon is tartalékban volt.137

Június 29-én a felázott utak újabb próbatétel elé állították a támadó csapatokat. A zászlóaljak az előző napi csoportosításban, a támadási utasítás továbbításának nehézségei miatt esetenként öntevékenyen, tüzérségi előkészítést is mellőzve indították meg rohamukat az előttük 500 méterre beásott szovjet csapatok ellen. Az e napi harcok során tapasztalható volt, hogy az ellenséges csapatok Klenovka, Gnyilinszkije Dvori, Gnyiloje és Kodizi területén mélységben erősen tagolt állásaikban még kitartóan védekeztek. A 34/1. és 17/1. zászlóaljak 9 óráig megközelítették Kodizit, majd részeikkel Gnyilinszkije Dvoriba betörve a szovjet utóvédek többször megismételt, tüzérségi tűzzel támogatott ellenlökései következtében támadásuk megakadt. Ezt követően hullámzó harc alakult ki, s csak a déltájban megérkező 9. tábori tüzérezredbeli ütegek hathatós támogatásának köszönhetően sikerült a községet elfoglalni. A 9. könnyű hadosztály északi arcvonalán küzdő 17/11. és 17/ III. zászlóaljak jelentősebb harcok nélkül elérték Barancsikovot, s folytatták előretörésüket a Gnyiloje északnyugati szegélyén húzódó dombhátig.

136 Szabó Péter 1988. 34. p.

137 HIM KI Adatbázis.

260