Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)

Függelék - Válogatás Kemendy Géza korabeli dokumentumaiból, 1942–1944

lamennyi korábbi „horthysta" tisztről kitöltöttek egy 48 pontos kérdőívet - Ke- mendy emlékei szerint ugyanolyant, mint a hadifogságban, „nagyon egyeztek a kérdések is" -, majd önéletrajzot írattak velük, és politikai keresztkérdésekkel „vizsgáztatták" őket, mielőtt végleg leszerelték.25 (így keletkezett a Kemendy életrajzi és katonai szolgálati adatait rögzítő, napjainkban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárában őrzött „tiszti okmánygyűjtő" rá vonatkozó aktája.)26

Kemendy Géza ezután további hat évig tanítóként, 1957 februárjától pedig igazgatóhelyettesként dolgozott a sármelléki általános iskolában. Soha semmilyen politikai pártba nem lépett be, a Pedagógus Szakszervezetnek azonban tagja lett 1948-ban, 1954-től pedig a Sármelléki Községi Tanács Oktatási-népművelési Állandó Bizottságának elnöke volt. A népművelés terén kifejtett munkájáért 1954- ben „A szocialista kultúráért" kitüntetést kapott. 1959. március 11-én, mint a község köztiszteletben álló, nagyrabecsült tanítóját a Sármelléken újonnan megalakított „Biztos Jövő" mezőgazdasági termelőszövetkezet elnökévé választották. Háromévi eredményes, ám keserves, szinte erején felüli vezetői munka után köszönt le az elnökségről, és 1961 végén egy jól működő termelőszövetkezetet hagyott az utódjára. Vissza akart menni tanítani, ám az akkori keszthelyi járási pártós tanácsi vezetők nem engedték. Tehetségét, tisztességét és szorgalmát elismerve több tanácsi vezetői állást kínáltak neki, melyek közül a keszthelyi ajánlatot fogadta el. Előtte azonban - 1962 márciusától kilenc hónapig - átmenetileg a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Gazdaságában foglalkoztatták üzemelemzőként, majd 1962. december 21-étől lett az akkor Veszprém megyéhez tartozó Keszthelyi Városi Tanács elnökhelyettese. E tisztségét 1971. május 1-jéig, alig 58 évesen történt nyugdíjba vonulásáig töltötte be.27

1967-től Keszthelyen lakott feleségével, és nyugdíjas éveiben elsősorban családtörténeti kutatásokkal, személyes emlékeinek rendezésével foglalkozott. Szeretett feleségének, Kober Borbálának 1978. július 21-én történt halála után ő is rövid időn belül távozott: életének 67. évében, 1979. szeptember 3-án hunyt el Keszthelyen.28

25 Kemendy Géza: Nehéz esztendők II. 40-42. p.

26 HIM KI Kemendy Géza 295/353. sz. ti. ogy.

27 Kemendy Géza: Nehéz esztendők III. [1959-1962.] Gépelt kézirat. Keszthely, 1973.142-285. p.; HIM KI Kemendy Géza, 295/353. sz. ti. ogy., Kemendy önéletrajzával. Vö. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 40 éve Zala megyében. (Szerk. Dr. Gaál Antal és Vass Ferenc) Zalaegerszeg, 1988. 97. p.; Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1981. Veszprém, 1982. 64. p.

28 Lánya, dr. Szalay Csabáné, Kemendy Borbála szíves közlése.

231