Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)

Harctéri emlékeim, 1942–1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - VI. Rudkinótól a magyar királyi honvéd vezérkari igazolóbizottságáig (Közben: Elpusztul a 2. magyar hadsereg)

rincén vezetett az akkor még kiépítetlen Sztálin út.287 Az út felénk eső oldalán egy hatalmas napraforgótábla ért véget, majd Rudkino községig teljesen nyílt terület húzódott. Rudkino elég mélyen a völgyben folytatódott. Amint elhelyezkedtünk, azonnal felderítettem az előttem levő területet. így tudtam meg, hogy a széles vízmosás áll előttünk, mely majdnem tele van hóval, és bokrok szegélyezik a partját.

[...] nagyon kellett vigyáznunk, nehogy eláruljuk magunkat, ezért nappal nem is, csak éjjel kaptunk élelmezést. Az egész napi élelmet egyszerre hozták ki. Mi pedig, hogy letegyünk a gondjáról, mindjárt, ahogy megkaptuk, az egészet megettük. A körülményekhez képest jó ellátásunk volt, hiszen az ellátónak és az élelmiszeroszlopnak kevesebb emberről kellett gondoskodnia, és a helyzetből adódott, hogy nem is spóroltak. Kaptunk szalonnát, friss kenyeret, rumot, jó babgulyást, különböző dzsemeket, stb. A testi igénybevétel a hideg és az alváshiány miatt rendkívül megterhelő volt. Azt állapítottam meg, hogy lelkileg viszont megnyu- godottabbak voltunk, hiszen az orosz megjelenése napokig váratott magára, és alezredes úr jelenléte, a visszavonulóktól való elzártság a régi természetes fronti helyzetet mutatta.

Az állások ellen támadó ellenséget a 3-asok visszaverték. A reteszállásnak csak ezen a szakaszán volt ilyen nyugalom, mert az áttörés után az oroszok elsősorban nyugat felé törtek előre, hogy bekerítsék a visszavonult csapatokat. A reteszállás délnyugati támpontja Szemigyeszjatszkoje volt. Erre a támadás január 17-én indult meg. Kocsatovka védője vitéz Martsa Sándor ezredes288 volt. Amikor itt már egyenlőtlen harcok dúltak, nálunk még mindig nyugalom honolt. Miután már 4-5 napja ebben a lehetetlen helyzetben voltunk, ahol sem feküdni, sem tisztálkodni egyáltalán nem lehetett, nagyon vártuk, hogy pihenőre menjünk. Nagy megnyugvást keltett, mikor a szakaszom jobb szárnyáról jelentették, hogy a Som- fay-szakasz az éjszaka elvonult. A feltételezés szerint ők már pihenőben vannak, tehát mi is megyünk biztos. Sem mi nem mentünk, sem a Somfay-szakaszt nem

287 A Sztálin út a 2. hadsereg arcvonala mögött vezető, a Donnal párhuzamos, községeket nem érintő hadiközlekedési út korabeli - magyar hadiokmányokban is előforduló - elnevezése volt. E keményre döngölt földút Voronyezs városát kötötte össze az uriv-sztorozsevojei Don-kanyar mögötti térséggel.

288 MARTSA SÁNDOR, vitéz nemes (Komárom, 1893. január 10. - Linz, 1969. január 29.) ezredes. 1942. szeptember 10. és 1943 áprilisa között a 47. gyalogezred parancsnokaként teljesített frontszolgálatot a 2. hadsereg keleti hadműveleti területén. Az 1943. januári és februári téli hadműveletek alatt a III. hadtest megerősítő csoportjának, Kocsatovka helység 6000 fős védőseregének, majd mint rangidős törzstiszt a III. hadtest Olim folyó völgyéből kitört maradványainak parancsnoka. Farkas Zoltán ezredessel együtt jelentős érdeme van abban, hogy hadteste szét nem bomlott részeit együtt tartva sikerült közel 7 ezer fővel kijutniuk az ellenséges gyűrűből. A hadműveleti területről visszatérve előbb a 8. honvéd kiegészítő kerület leventeparancsnoka volt, majd 1944. december 2-ától a lövész-, karhatalmi és lovascsendőr-századokból álló, a Margit-vonal délnyugat-dunántúli szakaszát védő, 1945 márciusában súlyos harcokban részt vett, majd osztrák területre szorult Bakony ezred parancsnokaként teljesített frontszolgálatot. HL HM AKVI1051/1893.

182