Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)
Harctéri emlékeim, 1942–1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - V. Fél esztendő „A világ leghosszabb falujában”. Sztaro Nyikolszkoje, 1942.VII.12-étől 1943.I.13-ig
[Sztaro] Nyikolszkojéban megélénkült körülöttünk az élet, hiszen - mint már említettem - szinte telt ház lett a faluban. A szomszédunkban, az utcasorban lévő kolhoz istállóiba költözött Horváth Pali zászlós,192 a 9/4. kocsioszlop parancsnoka, egész oszlopával együtt. Őt már ismertem Szkupoljból, attól az időtől kezdve, amikor kocsikat vezényeltek tőle hozzám. Első ismerkedésünktől kezdve roppant szimpatikus gyereknek tartottam. Örömömre szolgált, hogy szomszédok lettünk. Finoman sodort bajuszával, jóarcú ember volt. Egyébként a Sárvári Cukorgyár tisztviselője otthon. Annyira elmélyült barátságunk, hogy az egyhetes távoliét alatt - amíg megjárták Sztarij Oszkolig és vissza az utat - nagyon hiányzott. Tudtam, mikor érkeznek, és nem egyszer jó messzire eléje lovagoltam, és szép lépésben kellemesen elbeszélgettünk. Az Élelmiszer oszlophoz megérkezve, átadta a szállítmányt, és amíg kocsijai lerakodtak, kis társaságunk összeverődve, megtárgyaltuk itteni helyzetünket. Egy alkalommal több, mint egy órán át ült a lovon, ilyen hosszú út után sem szállt le, és csak ezeket hajtogatta, lovagló vesz- szőjével hangsúlyt adva szavainak:- Haza kell mennünk! Itt nemcsak rólunk van szó, hanem az egész Dunántúlról! Hallottam útközben, hogy a németek hallani sem akarnak a magyar hadsereg hazameneteléről. Bartha honvédelmi miniszter193 úr nagy harcot vív a németekkel ebben az ügyben. Ő azt hajtogatja, a hadsereg az eddigi hadműveletek alatt leharcolttá vált, tehát ki kell vonni az arcvonalból, és haza kell vinni. A németek viszont így érvelnek: Magyarország adott egy hadsereget a keleti frontra, és ha nagy veszteségei vannak, ha leharcolt lett, egészítse ki, de a hadsereg marad. Vajon ki fog ebben a küzdelemben győzni? Megszólal erre a visszaemlékezés szomorú hangján egy öreg (hozzánk képest öreg) I. világháborús huszár zászlós - mert ilyenek is voltak kinn:- Hej, gyerekek, futottam én már az I. világháborúban haza Ukrajnából, mezítláb! tatja be, ekképpen: „ Voronyezstől délre a 17. gyalogezred és a 4:7. gyalogezred frontszakasza a Don jobbpartját követi. A jobb parti terület domborzati tagoltsága változatos, árkolt. A települések a folyó jobbpartjához közel terülnek el. Jelentősebbek: Gremjacsje, Kosztyenki és Alekszandrovka. A faluk közelében kisebb lombos erdők terülnek el, melyek rejtőzési lehetőséget nyújtanak. A Don folyó által létrehozott árterület ezen része a magyar peremvonalhoz simul. A baloldali részen a szovjet védővonalban szélesen terül el a Don árterülete. A folyótól távolabb csak enyhe lejtéssel emelkedik a terep. A folyó közelében szélesen elterülő, nagykiterjedésű vizenyős, bokros, bozótos terület." HL 2. hadsereg iratai 7. fasc. 1278. számú naplómelléklet. 192 HORVÁTH PÁL (Bejcgyertyános, 1915. október 6. - Szkupolj, 1943. január 18.) tartalékos zászlós. 1942. április végén a 9. könnyű hadosztály 9/4. kocsioszlopának parancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. Szkupolj körvédelmi központ védelmében 1943. január 18-án hősi halált halt. HL HM 22. v. oszt. 756129/1943. 193 BARTHA KÁROLY, vitéz dálnokfalvi (Budapest, 1884. június 18. - Linz, 1964. november 22.) vezérezredes. 1938. november 15. és 1942. szeptember 24. között töltötte be a honvédelmi miniszteri tisztséget. Szakály Sándor 2003. 44. p. 110
