Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)

Harctéri emlékeim, 1942–1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - V. Fél esztendő „A világ leghosszabb falujában”. Sztaro Nyikolszkoje, 1942.VII.12-étől 1943.I.13-ig

építése. Amire azonban a végleges elképzelés kialakult a védővonal vezetését illetően, nagy vita előzte meg. A vitapartnerek Kaltróy alezredes úr és Ujlaky ezre­des, a 9. [könnyű] hadosztály parancsnoka voltak. Alezredes úr nem értett egyet a hadosztályparancsnok erre vonatkozó parancsával. A hadosztályparancsnok ugyanis a peremvonalra jelölte meg a védővonal helyét, ő pedig ragaszkodott ahhoz, hogy a Don parton vezeti azt. Az ő elképzelése és elhatározása szerint így ellenőrizni tudta a víztükröt, azon mindennemű mozgást azonnal meg tudott a zászlóalj akadályozni. A parton felburjánzott növényzet így nem lehetett az el­lenségnek búvóhelye, azaz nem tudott ott hídfőt létesíteni. Annyira tisztán látta ennek helyességét, hogy a hadosztályparancsnok parancsa ellenére a saját - ha­marosan beigazolódott, mennyire jól látta - megítélése szerint jelölte ki a védő­vonalat. Sokat hallottunk később arról, hogy mennyit kellemetlenkedett emiatt a hadosztályparancsnok. Döntése után azonnal kitelepítették a községből az egész lakosságot. Nyugat felé, kb. 40 km-re lévő falut jelölték ki elhelyezésükre. (Erről egy kicsit később részletesen.) Bár mindenki megértette, hogy az ő védelmét je­lenti a rengeteg földmunkával létrehozott erődítés, mégis elhangzott egyszer a következő felsóhajtás:- Ej, gyerekek, ha egyszer nekünk köllene ezt a sok árkot betemetni...! (Volt ebben valami megérzés, ha távoli is, hiszen én majdnem részt vettem eb­ben, mert a hadifogságban ide volt a mi szerelvényünk irányítva. Csak kévésén múlott, hogy nem itt, hanem Krasznodarban raktak ki bennünket.) Már ennyit elmondtak a zászlóaljtörzsnél, amikor alezredes úr visszaérkezett a vonalból, ahol ellenőrizte és irányította a munkákat. Hosszú jelentésben szá­moltam be a nálunk folyó életről. Érdeklődéssel hallgatta. Örült, hogy szépen ha­ladunk a télre való felkészüléssel, hogy az emberek erőállapotát sikerült vissza­állítani; azonnal intézkedett, hogy részünkre is adjanak ki abból a lisztből, melyet a Donon lévő malom üzembe helyezésével őrletett. Kifejeztem azt az óhajomat, szeretném, ha meglátogatna bennünket, hogy bemutathatnám kinti tevékenysé­günket. Megmondta, hogy erre nem tud időt, módot keríteni, hiszen külön had­osztályparancsnoki engedélyt kellene kérnie, amit úgyse kapna meg, de itt annyi a munkája, hogy az sem teszi lehetővé. Ő szemmel kíséri a vonat állapotát a bejö­vő fogatok látásán keresztül, és elégedett a látottakkal. Nagy érdeklődéssel hallgatta jelentésemet a nálunk történt legutóbbi esemé­nyekről. Jelentettem, hogy az elmúlt napokban érkezett a falu nyugati kijáratá­hoz egy magyar alakulat. A egri 23. gyalogezred losonci zászlóalja.181 Velük van isi Пуеп csapattest nem létezett a magyar királyi honvédségben. A keleti hadszíntérre elvonult egri 20. könnyű hadosztály kötelékébe az egri 14. (14/I-III. zászlóaljak) és a losonci 23. (23/I-IL, illetve 53/ III. zászlóaljak) gyalogezred tartozott. Losoncon a magyar királyi 23. honvéd gyalogezred parancs­nokságán és ezredközvetlen alakulatain kívül a 23/1. zászlóalj állomásozott. 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom