Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, 1867-1918
alakult, mely nevét városunk földrajzi fekvésétől és azon területtől, melyre ügyvitelét főképp kiterjeszteni szándoka kölcsönözvén, „Dél-zalai Takarékpénztár Nagykanizsán" cég alatt, az itt következő alapszabályainak legfelsőbb szentesítése után ügyvitelét azok értelmében azonnal megkezdendi. I. Fejezet Az alaptőke 1. § A takarékpénztár 500 d[ara]b, kétszáz osztrák értékű forint részvényre alapít- tatik, melynek 2/10 részét az alapítók maguk részére fenntartván, 400 d[ara]b hatósági felügyelet alatt nyilvános aláírás alá bocsáttatott. 2. § Az ekként kiállított alaptőke az egyesület fennállásáig (figyelmezve mégis az 56. §-ra) fel nem mondható s vissza nem követelhető. 3. § Az alaptőkének 50 %-tólija az alapszabályok megerősítése után az egyesület pénztárába oly módon befizetendő, hogy 10 % mindjárt az aláíráskor, 40 % pedig ettől egy hó múlva leteendő. A további befizetések magasságát és idejét pedig a közgyűlés határozandja meg oly megszorítással, hogy minden 10 % részlet befizetésre legalább 4 heti határidő engedendő, s ez a magyarországi hivatalos lapban háromszor egymás után közzéteendő. 4. § A társulat megalakultnak csak akkor tekintetik, ha az első 50 %-tóli részvény- tőke tettleg befizettetett. 5. § Minden részvényről az első 50 % befizetése után az illető részvényes nevére egy ideiglenes részvényjegy lesz kiállítandó, s mint ilyen az alaptőke főkönyvébe külön lapra bevezetendő; a további részletfizetés is ezen fog nyugtatványoztatni, a végleges részvények azonban csak 200 f[orin]t név szerinti értékűknek kiegészítése, esetleg teljes befizetése után fognak kiadatni.[...] 9. § Mivel mégis az arany pénzláb behozatala legközelebb várható, azért a társulat már most üzletet nyit arany pénznemek számára olyformán, hogy betétekül egyelőre az eddigi értelemben vett cs[ászári] k[irályi] aranyokat (k[aiserlich] königlich] Münzducaten),93 később pedig az országgyűlés mindkét háza által már elfogadott 1869. évi törvényjavaslat94 értelmében verendő új aranyokat is elfogad, de egy könyvecskére csak egynemű aranyok tehetők be.[...] 93 Császári, királyi aranydukát. 94 Utalás „az 1868. évi VII. törvénycikk bővítése, illetőleg módosítása iránt" alkotott, ekkor valójában már ki is hirdetett 1869. évi XII. törvénycikkre, amely több más törvénnyel együtt az arany pénzláb 62
