Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, 1867-1918
150. Nagykanizsa, 1910. július 27. Lengyel Lajos városi főjegyző, nagykanizsai lakos végrendelete Én, Dr. Zámor Rezső mint Dr. Plihál Viktor, nagykanizsai királyi közjegyző helyettese Lengyel Lajos városi főjegyző, nagykanizsai lakos részéről szóbeli üzenet útján megkerestettem aziránt, hogy most nevezettnek Nagykanizsán, a Kórház utca 5. száma alatt fekvő házban levő lakására végrendelet készítése végett mennék el. Ezen megkeresés folytán a most jelelt helyre elmenvén, ott alulírott évben, hónapban és napon a fentnevezett Lengyel Lajos városi főjegyző, nagykanizsai lakos - akit az ágyban fekve, betegen találtam ugyan, de teljesen ép elmével bírónak tapasztaltam, s akinek személyazonosságát Anhoffer Gyula városi számvevő és Hardy Gyula városi közgyám, mindketten nagykanizsai lakosok, általam személyesen ismert tanúk bizonyították - a most nevezett azonossági mint egyúttal az ügymenet egész folyama alatt együttesen és folytonosan jelen volt ügyleti tanúk jelenlétében személyesen, élőszóval a következőleg jelentette ki előttem végakaratát: I. Én, Lengyel Lajos ezennel kívánom és rendelem, hogy holtom után hátrahagyandó, bárhol található és bármi néven nevezendő vagyonomat teljes tulajdoni joggal, mégis az alábbi, második (2.) pontban írandó kivétellel nőm, született Stangl Franciska, előbb özvegy Sallér Lajosné örökölje. Köteles azonban most nevezett nőm Pukler Borbála férjezett Péter Jánosné nevű gazdaasszonyomnak 240, azaz kettőszáznegyven koronát végkielégítésképpen elhalálozásom napjától számított kettő (2) hét alatt készpénzben kifizetni. II. Sallér Aladártól, aki keresztfiam és fentnevezett nőmnek első házasságából született gyermeke, megvásároltam az édesanyja, Stangl Franciska előbb özvegy Sallér Lajosné, jelenleg férjezett Lengyel Lajosné után várható örökségét. Minden, ezen örökség megvételéből kifolyólag megillető jogomat holtom után fentnevezett nőm első házasságából született másik gyermeke, Sallér István kiskorú, aki szintén keresztfiam, örökölje teljes tulajdoni joggal. Megjegyzem, hogy én, Lengyel Lajos Sallér Aladártól anyai várandó örökségét 4000, azaz négyezer korona készpénzért vásároltam meg, s ezzel őt azon anyagi zavarból akartam kiszabadítani, amelybe ő könnyelmű életmódja folytán jutott. Ez végrendeletem! Az 1874. évi XXXV. törvénycikk 82. szakaszának rendelkezései mindenben megtartattak. Miről ezen közjegyzői okirat felvétetvén, az a fél előtt az ügymenet egész folyama alatt együttesen és folytonosan jelen volt azonossági és ügyleti tanúk je351
