Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, 1867-1918
Miről ezen közjegyzői okirat felvétetvén, az a felek előtt felolvastatott, s miután a felek azt akaratukkal megegyezőnek nyilvánították, aláíratott. Kelt Nagykanizsán, egyezerkilencszázöt (1905.) évi október hó tizennegyedik (14.) napján. Dunántúli Gazdasági Szeszgyárosok Szeszfinomító Részvénytársasága Weisz [Tivadar] Fleischner [Miksa] Dr. Plihál Viktor kir[ályi] közjegyző Eredeti tisztázat. ZML Nagykanizsai közjegyzők iratai. Dr. Plihál Viktor közjegyző iratai 1905: 326. 136. Zalaegerszeg, 1906. február 15. Beszámoló az Egyesült Ellenzék zalaegerszegi nagygyűléséről Szervezkedő gyűlés Zalaegerszegen A Zalaegerszegi járásnak (nem értve bele Zalaegerszeg várost) politikai nagygyűlése volt vasárnap délelőtt 11 órakor a zalaegerszegi Fő téren. Ebben a járásban a szövetkezett ellenzékieknek az elnöke Bosnyák Géza. O hívta össze és vezette a gyűlést. A járásnak ötven községéből jelentek meg az emberek. Az emelvényen volt gróf Batthyány Pál, Nedeczky Jenő, Eitner Zsigmond, Bosnyák Géza, Königma- yer János stb. A nagy Fő tér tele volt emberrel. Az eléggé csípős hidegben az egy óránál tovább tartó beszédeket, mint egy cövek, hallgatta az óriási tömeg. Az éljenzés és abcúgolás azonban sűrűn hangzott. Itt-ott egy-egy csendőr „cirkált" feltűzött szuronnyal. Nem volt rá szükség. A rendőrség az állványon állott a szónokok mellett plajbásszal és jegyzőkönyvvel a kezökben. Erre sem volt szükség. Bosnyák Géza elnök megnyitja a népgyűlést. Ezeket a hazafiakat - úgymond - nem kell lelkesíteni. Lelkesedést lehet nyerni tőlök. Különben is nem harcra készülünk. Békét hirdetünk, de olyan békét, mely jogot és alkotmányt ád a magyar nemzetnek, mely a magyar szent koronát is ékesítse. Szervezkedni kell községenként, hogyha talán az írás- és szólásszabadság megszűnik, e szervezettség segítse a közlekedést, érintkezést a községekkel, a lakossággal, hogy a magyar a magyartól ne legyen elszigetelve, hanem forrjon egybe. 319
