Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, 1867-1918
lóbb helyzetének megtartása céljából kész jobb meggyőződése ellenére is megakadályozni és ellensúlyozni minden olyan kormányzati és társadalmi tevékenységet, mely a jogosult panaszok megszüntetésével az elégületlenség okait volna hivatott elhárítani. Nem tagadható, hogy az ilyen, önmagukat feltolt munkásvezérek kiválóbb helyzetét nem egy esetben maga a hatóság erősítgeti, s maga is hozzájárul ahhoz, hogy az ilyen egyének a munkásnép képviselőinek elismertessenek. Ugyanis, ha a munkásokkal akar a hatóság valamit közölni, ha a munkásokra hatni igyekszik, némely hatósági közeg a munkásvezérnek ismert egyénhez fordul, azzal beszél, azt hívatja, vagy azt keresi fel, s ily eljárásával nemcsak az illető munkásvezér pozícióját erősíti meg, hanem közvetve a tiltott szervezet működésének jogosultságát is elismeri. Nehogy azonban az itt hivatkozott rendeletek szellemének megfelelőleg [a] fentebb előadottak félremagyarázása esetleg hátrányos következményeket szüljön, szükségesnek tartom ugyancsak az itt hivatkozott rendeletek szellemének megfelelőleg kijelenteni, hogy bárha a vezetőkkel való alkalmi érintkezés a rendészeti érdekek szempontjából mellőzhetetlen is, a munkáskérdés rendezésére irányuló kormányzati tevékenység sikere érdekében a munkásnéppel való foglalkozásnak azt a módját, mely kizárólag a községbeli, úgynevezett munkásvezérekkel való érintkezésből áll, megfelelőnek és elegendőnek tartani nem lehet. Sőt, a jelzett cél érdekében helyesebb, ha a hatóság esetenként felváltva maga választja ki azokat, akikkel a munkásnép helyzetéről, panaszairól, vágyairól beszél, mert így, amíg egyrészről tárgyilagosabb és közvetlen értesüléseket szerez, másrészrül az ily kérdéseknél való mellőzés által megtöri a szereplésre vágyó vezetőknek azt a befolyását, mellyel azok a munkások iránt jóindulatú hatóság és a békességes munkások közé állanak, s az ellentéteket szántszándékkal kiélesítik. Amidőn az itt előadottakkal sikerült a magas kormánynak és e megyebeli képviselőjének a munkáskérdés rendezésére irányuló kormányzati tevékenységét a fentebb hivatkozott rendeletekből kellő hűséggel reprodukálnom, közlöm ezt tekintetes] főkapitány úrral azzal, hogy hatóságom területén időközönként a munkások ellátásáról, azokkal való bánásmódról több ízben személyesen győződjék meg, és az ezen esetekben tapasztaltakról hozzám mindenkor jelentést tegyen. Végül a legnagyobb súlyt pedig arra helyezze, hogy a munkásoknak (cselédeknek is) jog- és hatáskörébe eső vitás és panaszos kérdéseik azonnal, soron kívül nyerjenek elintézést. N[agy]kan[izsa], 1897. dec[ember] 22. Vécsey Zsigmond Eredeti fogalmazvány. Nagykanizsa Város Polgármesterének iratai. Elnöki iratok 1897: 32. 291
