Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, 1867-1918
Minthogy a város nincs abban az anyagi helyzetben, hogy egy ilyen nagyobb szabású ipartelepet - bármennyire óhajtandó is annak felállítása - a létesítés stádiumában anyagi áldozatokkal támogathasson, a kiküldött bizottság méltányosnak tartja, hogy a város világítása iránt tett ajánlatok között Francz Lajos, mar- burgi lakos ajánlatának, az általa tervezett malomipartelep felállításának erkölcsi támogatásaképpen egyenlő körülmények között elsőbbség adassék. Eltekintve ezektől a nagy fontosságú ipar és kereskedelmi szempontoktól, a bizottság több irányban kiterjesztett nyomozásai és adatgyűjtései alapján kijelentheti, hogy Francz Lajos ajánlata önmagában is bír legalábbis azokkal az általányos előnyökkel, amelyekkel egyéb világítási vállalatok ajánlatai és más városokkal tervezett vagy már megkötött szerződései bírnak, azért a bizottság az ő ajánlatát az alább következő módosításokkal elfogadhatónak tartja. A bizottság javaslatai a következők: 1. A villamvilágítás ne csupán az előbbeni értelemben vett Nagykanizsára, mint az ajánlat kifejezi, hanem az azzal egyesült VI. és VII. kerületére is bevezettessék. 2. A felajánlott 123 egész éjjeli és 100 fél éjjeli izzólámpa helyett 140 egész éjjeli, 140 fél éjjeli izzólámpával, a 6 fél éjjeli ívlámpa helyett 10 fél éjjeli és 4 egész éjjeli ívlámpával rendeztessék be és tartassék fenn a nyilvános utcai világítás. Ezek közül a lámpák közül 2 fél éjjeli ívlámpa és 10 fél éjjeli izzólámpa a VI. és VII. kerületben legyen elhelyezve. Megjegyeztetvén, hogy egy izzólámpa 16 angol normál gyertya, egy ívlámpa pedig egyezer normál angol gyertya világító erejével bírjon. (Angol normál gyertya alatt olyan viaszgyertya értendő, amelyből 10 d[ara]b nyom egy kilogrammot.) 3. Amennyiben a VI. és VII. kerületekben nem minden lámpa lenne villam- lámpával kicserélhető, azoknak - mintegy 20 lámpának - az eddigi mód szerinti világítását is a vállalkozó vegye át. 4. Ezen nyilvános világításért a város 10000 f[o]r[in]t évi átlagot fizessen a vállalkozónak évnegyedenként, utólagos részletekben. A lámpák további szaporítása esetén egy fél éjjeli izzólámpa után 20 f[o]r[in]tot, egész éjjeli izzólámpa után 40 f[o]r[in]tot, egy fél éjjeli ívlámpa után 200, két fél éjjeli ívlámpa után 300 f[o]- r[in]tot, egy egész éjjeli ívlámpa után 400 f[o]r[in]tot, két egész éjjeli ívlámpa után 500 f[o]r[in]tot fizessen a város évenként, évnegyedenkénti utólagos részletekben világítási díjul. 5. A villamvilágítási szerződés ne 50 évre, hanem 40 évre köttessék meg a vállalkozóval, melynek letelte után a központi telepen levő gőzgépen kívül egyéb gépek, és a nyilvános világítási hálózat, és összes felszerelvények a város tulajdonába menjenek át ingyen. 250
