Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
Bevezetés
tot: Zalaegerszeg nagyközséget rendezett tanácsú várossá kell átalakítani! Ezután utasították az elöljáróságot, hogy a bizottság által ez ügyben már előzetesen megfogalmazott kérvényt terjessze a megyei közgyűlés elé.46 A jelzett kérvényben egyéb érvek mellett a szellemi és anyagi feltételek meglétére helyezték a hangsúlyt. Az „értelmiség köztudomásúlag igen szép számmal van képviselve" a városban - mondták. A közigazgatási, törvényszéki és járásbírósági tisztviselőkön kívül 20 tanító, 6 orvos, 22 ügyvéd, 2 gyógyszerész és 74 kereskedő lakik Zalaegerszegen. Van négy elemi iskolája, egy hat osztályos polgári iskolája - benne egy két osztályos kereskedelmi iskolával - továbbá egy két osztályos felső leányiskolája. A polgári iskola mellett mintaszerűen berendezett műasztalossági tanműhely működik. A város összes területe 4929 holdat és 586 négyszögölet, a belső telkei 349 holdat és 49 négyszögölet tesznek ki. A 6434 lakos a belső telkeken 618 házat számlál. A város jelentős értéket képviselő ingatlanokkal rendelkezik, évi jövedelme 18710 forint 9 krajcár. Majd a törvény által előírt feltételek meglétére hivatkozva kérték a megyét, hogy a folyamodványt pártoló állásfoglalással terjessze fel a belügyminisztériumhoz.47 Az 1884. szeptember 9-ei megyei közgyűlés Zalaegerszeg ezen kérését teljesítette.48 Némi korrekciók után 1884. november 17-ei dátummal, Tisza Kálmán aláírásával aztán végre megérkezett a várva várt válasz: a miniszterelnök - belügyminiszteri minőségében - engedélyezte Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá való átalakulását.49 A hír hamarosan bejárta a várost. A rendelet 1884. november 22-én érkezett meg az alispáni hivatalhoz, a Zalamegye című lap másnap megjelenő száma már tudósított róla. A november 27-én tartott képviselő-testületi ülésen ugyancsak felolvasták, amit a képviselők „zajos éljenzéssel" fogadtak.50 Egy kicsivel később Nagykanizsáról is megérkezett az üdvözlés: a megyeszékhelyen megszűnt a közéleti pangás, „Zalaegerszeg városra el lehet mondani, hogy nem volt, hanem lesz", kiemelkedik „a béna városok mocsarából" - írta ezúttal Fárnek László.51 Az 1885. április 22-én lezajlott városi képviselő-választást követő napon, április 23-án délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében az új képviselő-testület megtarthatta alakuló ülését. 1885. május 13-án pedig megtörtént a tisztújítás, ahol Kovács Károly zalaegerszegi ügyvédet a jelenlévők közfelkiáltással, lelkes éljen46 ZML Zala Vármegye Alispánjának iratai. 1887: 3686. 47 Uo. 48 ZML Zala Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1884. szeptember 9. 127. 49 ZML Zala Vármegye Alispánjának iratai. 1887: 3686. 50 Uo. és Zalamegye 1884. november 23. 3. p. „Rendezett tanács" című, névtelen szerzőjű cikk, valamint Zalamegye 1884. november 30. 4. p. „Helyi, megyei és vegyes hírek. A városi képviselő-testület..." 51 Zalamegye 1885. március 1.1. p. Dr. Fárnek László: „Nagykanizsa, 1885. február hó" című cikk. 23