Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)
Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, 1867-1918
kijelölésénél, és mint olyan felemelheti tiltakozó szavát, hogy korcsma és vendéglő templomok, iskolák, kórházak közelében ne nyittathassanak. Hisszük is, hogy fel fogja emelni ezt mint elöljáróság. Az elsőfokú határozat megsemmisítése tehát körülbelül oly alapon történt, hogy a „határozat megsemmisíttetik, mert azt a Jani mondta ki, és nem a János", mert hát az iparhatóság meg a tanács, vagy mondjuk elöljáróság, városunkban egy és ugyanazon hatóság. És így a megsemmisítés „mert" általi indoklása meglehetősen sántít. Van a tanácsi határozatnak még egy támpontja: a Földm[űvelés]-, Ip[ar]- és Keresk[edelemügyi] M[agyar] Kirjalyi] Minisztérium által 25622/IX.a 88. sz[ám] alatt megerősítést nyert városi szabály- rendelet 13. §-a is kimondja, hogy vendéglő nem nyitható templomok, iskolák, kórházak stb. szomszédságában. Erre is hivatkozott a tekintetes] Tanács a határozat meghozatalával, hát ez alapon van-e a megnyithatáshoz megtagadó joga? Ha van, akkor tiszteletben kell ezt a jogot tartani egyeseknek úgy, mint a hatóságnak magának, de még fölöttes hatóságnak is. Ha nincs, akkor ez a szabályrendelet nem szabályrendelet, hanem egyszerű sajtpapiros, és akkor ugyan kár volt odafenn a nagymélt[óságú] minisztériumnak annak megerősítésével vesződni. Most pedig bátor leszek Eckstein és Adler fellebbezésében felhozott nehány dologra rátérni. Ezek az urak azt mondják, hogy miért nem kifogásolta annak idején a plébánia a Fischl-féle sarokházban levő „Fehér Galamb" korcsma megnyitását. Hát, ez igen egyszerű. Akkor még nem létezett a fentebb hivatkozott szabályrendelet, sem az italmérési törvény 7. §-a, és így nem volt mibe kapaszkodni, s mivel ez a korcsma most már 12 év óta fennáll, ennek eltávolítását most kérelmezni abszurdum203 volna. De itt most egy második korcsma felállításáról van szó. És mivel két korcsma két átelleni saroképületben a számtan szerint több, mint egy korcsma, és mivel a Práger-ház sarka a Fischl-ház sarkától csupán 11 lépés, a hívek a Templom tér bejárathoz csak e két tivornyahely közt vonulhatnának a templomba. A fellebbezésben felhozott méreteket meg a másodfokú hatóság, úgy látszik, készpénz gyanánt vette, pedig jó lett volna meggyőződést szerezni, hisz van a városban mérnök. A Práger-féle ház sarkának távlata a templomépülettől magától, a cintorium204 hossza 46 öl (a fellebbezés 400 ölet mond, talán a vasúti indóházat gondolták), s mivel közbeeső ház nincsen, ez a templomhoz eső, legközelebbi épület. A saroktól a korcsma ajtójáig 12 öl, a nyitandó korcsma ajtajától pedig a másik oldalán levő központi népiskola-épületig 8 öl. Ezek a valódi méretek, méltóztassék róla meggyőződést szerezni. 203 Képtelenség, esztelenség. 204 A ferences kolostort, illetve templomot övező, körülbástyázott részt hívták így; az elnevezés feltehetően a cinterem (templom körüli temetőkert) szó torzulásából keletkezett. 219
