Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)

Bevezetés

Ha a testület érdemben foglalkozni kívánt az üggyel, akkor mindenekelőtt az 1876. évi V. törvénycikk előírásait kellett figyelembe vennie. Eszerint nagyközség rendezett tanácsú várossá való átalakulásáról a belügyminiszter határoz. A kérvényt az illető megye törvényhatóságánál kell benyújtani. A folyamodók tartoznak bebizonyítani, hogy a változtatást a községi lakosok és birtokosok mindazon része kívánja, akik a község összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizetik. Ezenkívül azt is igazolniuk kell, hogy az átszervezés folytán rájuk nehezedő kötelezettségek teljesítéséhez elégséges szellemi és anyagi erővel rendelkeznek. Ha minderről kellőképpen tanúskodnak, az átalakulást megtagadni nem lehet.41 A jelzett feltételek meglétének bizonyításához szükséges adatok összegyűjtése céljából a testület még ugyanezen az ülésen egy 14 tagból álló bizottságot választott.42

A hír eközben mind magánkörökben, mind nyilvános helyeken élénk beszélgetések tárgya lett. Felkeltette az érdeklődést, megmozgatta az addigi „állóvizet". „A kor és közügy roppant igényeinek súlya alatt nyögő megyei székváros nagyközségi tehetetlenséggel. ... Jogunk semmi, kötelezettségünk igen sok; állapotunk rosszabb, mint volt az úri jog fennállása alatt" - olvashatjuk a „Zalame- gye" című helyi újságban. A Zalaegerszegen létező számtalan hivatal és hatóság befogadása terhekkel és kötelezettségekkel jár, ezeket a mostani körülmények között nem lehet felvállalni. „Pedig polgári és becsületbeli kötelességünk hálával fogadni a sorsnak azon szerencsés rendeletét, hogy városunk megyei székhely. Kötelességünk a megye közönsége irányában tettekkel tanúsítani, hogy e szerencsés véletlennek egész becsét felfogjuk: hogy akarjuk, de tudjuk is azon kötelezettségeket teljesíteni, melyekkel a megye közönségének tartozunk, mit ez tőlünk nemcsak megvárhat, de jogosan követelhet is" - írta a lap.43 Az érvelés lényege, hogy a város nagyközségi szervezettel nem képes megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyeket a kor egy megyeszékhely irányában támaszt. A szélesebb hatáskörrel felruházott és differenciáltabb városi tisztviselői kar az anyagi erőket jobban tudja mozgósítani, a polgárok jólétét inkább elő tudja mozdítani.

Természetesen Kanizsán is hírét vették a kezdeményezésnek. Fárnek László ottani ügyvéd egy újságcikkben lelkesen üdvözölte a gondolatot. Emlékeztette az egerszegieket a vasútépítésről való húsz évvel ezelőtti lemaradásuk okozta hátrá411876. évi V. törvénycikk a községek rendezéséről szóló, 1871. évi XVIII. t[örvény]c[ikk] módosításáról és kiegészítéséről. In: Magyar törvénytár. 1875-1876. évi törvénycikkek. Budapest, 1896. 314- 320. p.

42Zalamegye 1884. augusztus 10. 1-2. p. „Zalaegerszeg, 1884. augusztus 7-én" című, névtelen szer- zőjű cikk.; ZML Zala Vármegye Alispánjának iratai 1887: 3686.

43Zalamegye 1884. augusztus 31. 1. p. „Nyílt levél zalaegerszegi polgártársaimhoz" című, névtelen szerzőjű cikk.

21