Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)

Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, 1867-1918

külváros" vagy „Ólai utca"-i nevet nyerjen, teljes lehetetlen. Mert Zalaegerszeg nem szabad királyi város, hogy külváros címen egy külön és örökös kirjályi] szabadalmakkal bíró, nemesi községet magához csatolhasson, „Ólai utca" névre pedig nem süllyesztheti szinte az ólai községnek több századok óta fentálló nevét és szabadalmát.

És az iskolára nézve: Óla községgel Zalaegerszeg az iskolaügyben oly mostohán bánt dacára annak, hogy Óla község a város részére a tandíjon felül évenkint minden adóforint után 5 krajcár iskolapótlékot fizetett, a tandíjt mégis 4 f[o]r[in]t- ról 6 f[o]r[in]tra felemelvén, s ezen 6 f[o]r[in]tnak is egész évre és előre fizetésére kötelezte, amibe ólai község lakosai odaadólag belenyugodtak. Egy év után a városi határozat - községünk engedékenységéből tán még több áldozatot re- mélyvén - az ólai községbeli tanköteleseket az oskolákból teljesen kizárta úgy, hogy Óla kénytelen volt igen rögtön és egy igen költséges községi oskolát felállítani; mely által célját meghiúsulva látván most már, még az egyesítés létre sem jött, máris iskolánk beszüntetésével szellemi és anyagi nyomást céloz gyakorolhatni, ugyanazért e tekintetben is ragaszkodunk alapos jogainkhoz és iskolánk fenntartásához.

És végre: Miután Óla község adózó polgárai és birtokosai már most is meg vannak győződve arról, hogy Zalaegerszeg még egyesítés esetén is képes nem lenne sokáig a rendezett tanáccsal járó költségeket fedezni, illetőleg rendkívüli nagy megerőltetés nélkül fizetni, s így Zalaegerszeg is hovahamarább ismét nagyközséggé alakul, ez, de sok más egyéb fontos okból is Óla község a maga részéről az egyesítésbe belenyugvását nem adhatja.

Az 1887. évi július 5-én kelt 43021/IV. 887. számú, n[agy]m[éltósá]gú belügyminiszteri végzésbejn] hivatkozott 1886. [évi] XXII. t[örvény]c[ikk] 162. §-a csakis az összeépült községek egyesíthetését tartalmazván, az ez alkalommal a már a második és harmadik lapon196 körülírt fennálló körülményeknél fogva sem áll. Az 1886. évi XXII. t[örvény]c[ikk] 159. §-a pedig csak úgy teheti az egyesítés meg- valódítását, ha az ez fölötti egyezkedés létrehozható, tehát mindkét esetben jogainkkal szabadon rendelkezhetünk.

Mi végre is tiszteletteljesen kérjük a tekintetes Megyei Alispán Urat, méltóz- tassék pártfogoló véleménye kíséretébe[n] az összes iratokat jelen kérvényünkkel és mellékleteivel a n[agy]m[éltósá]gú M[agyar] Kir[ályi] Belügyminisztériumhoz felterjeszteni, ahol is a 43021/IV. 887. számú végzés kegyes feloldása után kifogástalan önállóságunkat - a már több századok óta folyton gyakorlott jogaival - legkegyesebben meghagyatni alázattal kérjük.

196 Értsd: a folyamodvány 2. és 3. lapján.

202