Molnár András: Zala megye pecsétje és címere 1550-2010 - Zalai gyűjtemény 69. (Zalaegerszeg, 2011)
V. Zala megye megújított címerei 1989-2010
vesszővel. (Lásd a 108. képet1) (Mindhárom utóbbi változaton hegyes, vagyis háromszögű lett a pajzs talpa; ilyen talpa azonban Zala vármegye egyeben korábbi, hivatalosan - pecséten vagy bélyegzőn — alkalmazott címerének sem volt.)306 307 A grafikus a 10-12., újonnan tervezett címer esetében - a történeti tradíció folytatása mellett — a szakértő által meghatározott következő (heraldikai) szempontokat igyekezett figyelembe venni: az egyszerűségre való törekvés érdekében el kellett kerülnie az ábrázolások túltengését, és minél kevesebb, ám egymást jól kiegyensúlyozó mázt kellett használnia. ’0' A Zala Megyei Tanács 1989 októberében a városi tanácsok, Zalaegerszegen pedig a megyei tanács épületében tablókon - összesen hat kiállításon — tette közszemlére e címerképek színes fotómásolatait (öt, a megye életében egykor nevezetes szerepet játszó nemesi família családi címereivel kiegészítve), a levéltári szakértő címerleírásaival, illetve magyarázataival együtt, és Zala megye lakosságától azok véleményezését kérte. Nemcsak egyéni, hanem kollektív véleményeket is vártak (november 20-ig), s e javaslatokat szakértői testület, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus állásfoglalásával tervezték összevetni.308 Dr. Borsos András a képek kísérőszövegében heraldikai leírását és kritikáját adta e címerváltozatoknak (a 10. változatot tartva a legmegfelelőbbnek, szemben a 12-ikkel, melyet „esztétikailag gyengébb alkotás”-nak minősített), a kiállításhoz írt rövid történeti összefoglalójában pedig ismét leszögezte: „A hagyományokat folytató, de újonnan tervezett, egységes heraldikai megjelenésű címer szükséges, hiszen [...] Zala megyéé nem volt az”.309 A címerkiállításokon feljegyzett vélemények összesítését nem ismerjük, a zalaegerszegi tárlat fennmaradt vendégkönyvéből azonban tudjuk, hogy a zalai megyeszékhelyen összesen 37 látogató (14 felnőtt és 23 tanuló) nyilvánított véleményt. A többség, összesen tizenhatan (köztük a Göcseji Múzeum négy munkatársa) a 9., kék-arany változat (csücskös talpú pajzs világoskék mezejében arany pólya) mellett szavazott. (Ez a változat alapvetően a két világháború között a megyeháza dísztermében használt címerpajzsból indult ki.) Hatan a 10., stilizált, ilyen formában korábban nem létező sötétkék-arany változat mellett tették le voksukat, tízen a csupán illusztrációként, tájékoztatá306 Frimmel Gyula eredeti címerképei és azoknak egykorú színes fotói: ZML Irattár. Ikt. ir. 756-43/1989. Zala megye címere. 307 ZML Irattár. Ikt. ir. 756-43/1989. [Borsos András]: A megye címer története., vö. Halász Imre 2000. 350. p. 308 Zalai Hírlap 1989. október 19. (248. sz.) 8. p. 309 ZML Irattár. Ikt. ir. 756-43/1989. [Borsos András]: A megye címer története. 79
