Molnár András: Zala megye pecsétje és címere 1550-2010 - Zalai gyűjtemény 69. (Zalaegerszeg, 2011)

II. Vita Zala vármegye pecsétjéről 1836-1849

A helytartótanács 1836. augusztus 2-i válaszában, az 1550. évi 62. és az 1600. évi 25. törvénycikkre hivatkozva arra utasította Zala vármegyét, hogy a pecsét használatához kérjen engedélyt az uralkodótól.83 Zala vármegye vezetői e leiratot hónapokig elfektették, s azt csak 1837. január 9-én vette tárgyalás alá a közgyűlés, mely akkor a helytartótanács leiratával kapcsolatban az alábbi álláspontra helyezkedett: a leiratban hivatkozott törvények arról szólnak, hogy azok a megyék, akik előbb nem rendelkeztek hiteles pecséttel, ám új címerrel és pecséttel szándékoznak élni, erre az uralkodótól kérjenek engedélyt, Zala vármegye azonban „előbbi hiteles pecséttel a maga tulajdon címerével századok óta bírván, nem címerét változtatni, mely a pecsétnek hitelességét adja, és magát a pecsétet teszi is, hanem egyedül csak a körülírást, mely a felhívott törvények rendelése alá éppen nem esik, kívánná magyarul tétetni, erre pedig a királyi engedelem megnyerése egy törvény által sem kívántatnék, mindezekért tehát valamint a nemes vármegye az 1790. esztendőben minden előre való bejelentés nélkül előbbi címere megtartása mellett új pecsétet az esztendőnek reámetszésével készíttetett, s avval törvényesen élt is, úgy jelen esetben is a[z 1] 836. esztendei június 20-ai közgyűlésen 1018. szám alatt hozott végzés következésében készített s jelenleg bemutatott, s e magyar körülírással: »Zala vármegye pecsétje [1]837« ellátott pecséttel való élést a mái naptól kezdve elhatározta, s egyúttal az előbbi hiteles pecsétet tüstént öszve- törettetvén, s azt öszvetörve a levéltárba betenni határozta”. Egyúttal arról is döntöttek, hogy e végzésükről értesítik a helytartótanácsot, az ország törvény- hatóságainak pedig közvetlenül, körlevélben hozzák tudomására, hogy Zala vármegye „e körülírással lévő pecséttel fog élni”.84

Ugyanezen a közgyűlésen hoztak határozatot arról is, hogy a vármegye házipénztárából fizessék ki az új pecsétnyomó és a régi, elromlott pecsétprés helyett csináltatott új prés elkészítésért járó összeget, összesen 60 ezüstforintot.85 Az ekkor benyújtott számlákból kiderül, hogy Zala vármegye új, magyar köriratú pecsétnyomóját és a használatához szükséges prést a „Rollé & Schwilgué” cég készítette el Bécsben 1836 júliusában 57 pengőforintért, Joseph Radnitzky bécsi udvari címermetsző pedig 1836 októberében 3 forintot

83 ZML kgy. ir. 1837:24.

84ZML kgy. jkv. 1837:24. (45. p.) A helytartótanácshoz intézett felirat és a vármegyékhez címzett körlevél fogalmazványai: ZML kgy. ir. 1837:24. Fejér vármegye Zala átirata nyomán változtatta magyar nyelvűre pecsétjének köriratát. Vö. Vitek Gábor 2009. 18., 96. p.

85 ZML kgy. jkv. 1837:119. (115-116. p.)

26