Molnár András: Zala megye pecsétje és címere 1550-2010 - Zalai gyűjtemény 69. (Zalaegerszeg, 2011)

I. Zala vármegye pecsétje és címere 1550-1836

1792-ben készült el Tomasich János mérnök rézbe metszett Zala várme­gye térképe, melyen az 1742. évi zászlón alkalmazott módon, egymás mellé helyezve jelent meg az Althan főispán családi címere és Zala vármegye címe­re. A vármegyei címer itt az alábbi formában látható: az ovális pajzs (vízszin­tes vonalazással jelzett) kék mezejét a derekán (fehéren hagyott sávval jelzett) ezüstszínű pólya osztja ketté, felette (pontozással jelzett színű) nyílt aranyko­rona lebeg. (Lásd a 10. képet!f5 Tomasich 1792-ben egy másik, Festetics György gróf számára a Csáktor­nyái uradalomról készített kéziratos (ceruzával, illetve tussal rajzolt) térképén is felhasználta Zala vármegye címerét. A címerpajzs itt szintén ovális alakú, talpán kis csücsökkel. A grafitszürke rajz nem jelzi sem a pajzs, sem az azt átszelő pólya, sem a pólya felett lebegő nyílt korona színét, viszont — jelenlegi ismereteink szerint — itt jelenik meg először Zala vármegye címerének új ele­me, a pólyára helyezett, heraldikailag jobbról balra repülő nyílvessző. (Lásd a 11. képet!)65 66 Az ezüst pólyán lebegő nyílvessző Zala vármegye címerében — vélemé­nyem szerint — nem rendelkezik önálló jelentéstartalommal, önmagában sem­mit sem szimbolizál, hanem (praktikus kartográfiai megoldásként) pusztán azt hangsúlyozza, hogy az ezüst pólya a Zala folyó jelképe. A nyílvessző a kora­beli térképeken a folyóvizek folyásirányát jelöli, Zala vármegye címerében pe­dig a Zala folyó folyása nyugat-keleti irányának jelölésére szolgálhat;67 talán nem véletlen, hogy éppen egy térképész alkalmazza először. (Amint arról a későbbiekben még részletesebben szólok, a nyílvessző használata az 1820-as évektől válik rendszeressé a vármegyei formanyomtatványok címerein, majd 1848-tól megjelenik a hivatalos megyei pecséteken is.) Zala vármegye címerét több, 1848 előtt készített, nyomtatott térképen is ábrázolták, méghozzá változatos alakban. Görög Demeter 1802-ben közzé­tett „Magyar atlasz”-ában „Szala vármegye” térképén kerek címerpajzsot lá­65 ZML Térképtár T 219. Joann Tomasich: Comitatus Zaladiensis... [Bécs, 1792.] Egy másik példánya: ZML Könyvtára. Ltsz: 591/64. (Vö. ZML Kézirattára. Nagy—Rómer-Véghely 1881. I. köt. 19. p., Halász Imre 1982/a. 525-526. p., Halász Imre 1982/b. 196., 198. p., Halász Im­re 2000. 349. p.) A térkép eredeti réz nyomókliséje: GM Tgy. Ltsz: T.58.38.22. Vö. Közpon­tok a Zala mentén 163. p. 12. tétel. 66 OSZK Térképtár TK 1048. Tomasich János: „Kartsa egész Csáktornyái dominiumnak’’, 1792. Közli: Kéziratos térképek az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában. DVD-ROM. Bp., 2007. „A” lemez. 67 ZML Kézirattára. Nagy—Rómer-Véghely 1881.1. köt. 20. p. (Zala megye címerében a nyíl­vessző „iránya címertanilag jobbra akarja talán a folyó fonalát jelezni...”.) 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom