A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a 17-18. században - Zalai gyűjtemény 68. (Zalaegerszeg, 2010)
Bevezető
deutete es eine große Hilfe, dass wir uns auf die Daten des von Ferenc Maksay und Ibolya Felhő editierten Bandes beziehen konnten, dessen historisches Kapitel von János Búzási geschrieben wurde.18 Die geographische Lage und die Verwaltungssituation des Gutshofs Das Muraköz, das in deutscher Sprache als Murinsel, auf Lateinisch als Insula Muraköz und in kroatischer Sprache Međimurje genannt wird, bedeutet als geographischer Begriff das zwischen den Flüssen Mur und Drau liegende, zwischen dem historischen Ungarn und Steiermark, früher zum Komitat Zala gehörende Gebiet. In der Statistik von Schwartner aus dem Jahre 1809 wurden als Größe des Gebiets 16 Quadratmeilen angegeben, diese Angabe wurde von István N. Kiss in 881,136 km2 umgerechnet.19 Die Internetquellen von heute geben eine Größe von 730-750 km2 an. Die Bevölkerung der Murinsel war kroatisch, in wenigerer Anzahl slowenisch und ungarisch. Domokos Teleki schrieb in seiner im Jahre 1796 in Wien erschienenen Reisebeschreibung über diese Gegend so: „Az a része Szála vármegyének, amely a Mura és Dráva vizei közt Styria határában fekszik, Muraköznek neveztetik, és egy különös vármegye járását teszi. E[z] valóban szép föld: egy része ti. Styria felől hegyes és erdős vidék, a más termékeny gabonaföldekből, rétekből és mezőkből áll, a mezők pedig fákkal rakottak és bokrokkal fedettek. A faluk számosok, és egyik a máshoz igen közel esik. Nagy is a népessége ennek a szigetnek, mert tizenhat mérföld a kiterjedése, és mégis negyvenhatezer lakja; a helységek száma száztizenhárom. Azonban ezek nagyob- bára kicsiny helységek, mindazáltal mindennek külön templomocskája megvagyon. A lakosok mindnyájon horvátok és katolikusok. Igen buzgó népnek és szelíd, de ravasz erkölcsűnek is mondják; lopásról, ölesről az ember köztök nem hall, szorgalmatos földmívelő emberek és tehetősek is, melyhez legtöbbet a[z] segít, hogy a fuvarozásokkal magoknak igen sokat keresnek. Ugyanis a muraköziek Triestbe és Fiumába, Horvátországba, Budára, Pestre és a Dunán innen lévő várasokba mennek, különösön kereskedésbeli portékákat vivén. Lovaik igen jók és erősek vágynak, és igen szépeknek is lehet mondani. Úgy mondják, hogy grófAlthán, a mostaniaknak nagyatyjok, maga ménest tartván, spanyol fajtát szaporított, és ilyent a parasztok által is szaparíttatott, mely szerint a muraközi lovakat spanyol fajtának lehetne jobbrészint mondani. A marhák itt olyanak, mint Baranya és Somogy vármegyében, azaz kisebb neműek; a sertések is hasonlók. A marhaökonómiát itten űzik, és kereskednek is magok között véle, azonban külső com- merciumok vélek keinsen, mert itt a határok kicsinyek lévén, a legelő kevés, és oly sok marhát nem lehet tartani. Juhokat itt éppen nem tartanak a parasztok, ezt is nyilván a legelő szűk léte miatt. 18 Maksay 1990., bzw. Felhő 1970. 362-371. 19 Schwartner 1809. Tom. I. 336.; N. Kiss 1991.13. 62
