Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években

Másfelől ugyanakkor gyűléseiken és kampányrendezvényeiken a szokásos szélsőséges hangvétel és tematika jellemezte őket, főként a zsidókérdésben fogalmaztak jelöltjeik útszéli stílusban. Kampánymódszereikről is szemléletesen tudósít a sajtó: „Korteseik éjszaka élénkülnek meg legjobban. Házról-házra járva éjnek idején igyekeznek szavazatokat gyűjteni. Becsületszavas, vérszerződéses nyilatkozatokat csikarnak ki az álmából felriasztott választópolgártól."96 Ezek a becsületszavas kötelezettségek nyilván a választáson leadandó voksra vonatkozhattak. Kortesbeszédeik egyik fő fegyvere a német állapotokkal való dicsekvés volt, azon belül azoknak a magyar vendégmunkások helyzetére hivatkoztak, akik Németországban vagy Ausztriában dolgoztak. Az ő fizetésük, amely messze meghaladta a magyar átlagot önmagáért beszélt. Ennek híre természetesen hamar elterjedt, a nyilasok mindezt a nemzeti szocialista ideológia által felépített német állam és társadalom sikerének könyvelték el. „Nem hagyható azonban figyelmen kívül a nyilaspárt agitációja a mezőgazdasági munkásság körében. A németországi munkaalkalmat úgy állították be, mint a nyilaspárt vívmányát, sőt azt hirdetik, hogy a munkásságnak a pártba való belépése esetén biztosítják a Németországban való alkalmazást. Ennek a híresztelésnek sokan hitelt adtak, a tagdíjat is lefizették." - írta a zalai főispán bizalmas jelentésében.97 ígéreteikben ismételten központi szerepet kapott a földosztás gondolata, emellett nagymértékű adócsökkentést és munkaalkalmak biztosítását fogalmazták meg. Beszédeikben természetesen támadták a kormánypártot, az utóbbi évek kül- és belpolitikai eredményeit egyértelműen annak tudták be, hogy a kormány „átvette" a nyilasok programját. így értelmezték a Felvidék visszaszerzésének kérdését és a kormányzat által az utóbbi években hozott belpolitikai szociális intézkedéseket is.

Velük szemben a zalai sajtó szerint a kormánypárt a hagyományos konzervatív politizálást folytatja, a „finom, példaadó modort" képviseli. „Jelöltjeit és szónokait hangjukban az előkelőség, célkitűzéseikben, ígéreteikben a mérséklet, illetve az adottságokkal, a lehetőségekkel való számvetés jellemzi."98 Ezt támasztotta alá a jelöltek személye is, akik között kivétel nélkül a politikai elit reprezentánsai kaptak helyet. Az egyéni jelöltek közül Bíró György és Huszovszky Lajos gömbösista politikusként már az előző parlamentnek is a tagja volt, míg Oltay László, Thassy Kristóf és Kornis Elemér gróf a nemesi származású zalai földbirtokosokat képviselte. Az országos közéletből pedig Darányi Kálmán volt miniszter- elnöknek és Ilovszky Jánosnak, a keresztény kereskedelmi tőke érdekeit képviselő Baross Szövetség országos elnökének igyekeztek a hatóságok mindent megtenni a mandátum biztosítása érdekében.

96 Uo. 1939. május 25.

97ZML Főisp. biz. 25/1938.

98 Uo.

261