Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években
A listán szereplő Tauffer Gábor Budapesten élt, okleveles gyógyszerész és ügyvédi képesítéssel rendelkezett. A politikai életbe már 1919-ben bekapcsolódott, mint keresztény-konzervatív politikus. 1931 óta volt képviselő, Friedrich István keresztény ellenzéki programjával. Az Egyesült Keresztény Pártból a választások előtt lépett ki és csatlakozott Meizler Károly pártjához. A választásokon a szélsőjobboldali jelöltek minden kerületben a Magyar Elet Pártjával kerültek szembe, csupán egyetlen Egyesült Keresztény párti jelölt indult, a zalaegerszegi kerületben a kormánypárt által is támogatott Thassy Kristóf helybeli földbirtokos személyében. Ennek a helyzetnek a kialakulásában a már komoly tekintéllyé váló Pehm Józsefnek bizonyosan szerepe volt. A nyilasok és a kormánypárt közötti különbséget a sajtó minden esetben azonosan magyarázta. E szerint „a Magyar Élet Pártjával szemben a magunk fajtája, más keresztény magyarok állnak. [...] Akik legtöbbje ugyanazt akarja, leginkább csak módszeres és személyi különbségek vannak közöttük."93 Tehát a kormánypárt helyi lapja szerint is a nyilasok csupán radikalizmusukban különböznek a MÉP-től. A sajtó szemléletesen jellemezte a nyilasok módszereit: „A népet évek óta fanatizálják, lelkivilágát felkavarják, szívébe keserűséget, gyűlölséget, elégedetlenséget csepegtetnek, vagy az állandó agitációval, gyűléseken, megbeszéléseken való részvétellel elvonják munkájától, beleviszik nagy politikai harcokba és még nagyobb izgalmakba kergetik. Olyan eljövendő világot festenek eléjük, ahol munka nélkül hull az áldás, repül a sült galamb a szájukba, lesz mindenkinek háza, földje, marhája, semmi gondja magára."94 A túlzó kifejezések mögött is jól látható a nyilas mozgalmat a kezdetektől jellemző két legfontosabb vonása, az állandó, főként titkos szervezkedés gyakorlata és a világmegváltó ideológia elmélete. Ezekben a vonásokban nem volt különbség a különböző nyilas pártok között, ez adta e politikai irányzat alapját. A zalai koalíció, tehát az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt és a Keresztény Nemzeti Szocialista Front közös programnyilatkozatot adott ki, mérsékelt hangot ütve meg: „Szent István birodalmának teljes visszaszerzése. A földkérdés sürgős és becsületes megoldása, házhely és legelőigény sürgős kielégítése. A család eltartására elegendő munkabér és munkaalkalom biztosítása úgy a földművesnél, mint az iparosnál. Kisipar támogatása munkával és hitellel. Igazságosabb adórendszer, a nagyvagyon és jövedelem fokozottabb megadóztatása, a kisember tehermentesítése. Borfogyasztási adó és közmunkaváltság teljes eltörlése. Zsidókérdés komoly és végleges rendezése. A nép erőteljes védelme, a kartellek és bankokkal szemben. Nemzeti függetlenségünk megvédése és a honvédség legmagasabb fokra való fejlesztése."95 93 Zalai Közlöny, 1939. május 16. Keresztény magyarok, vigyázzatok! (vezércikk) 94 Zalamegyei Újság, 1939. május 24. 95 ZML Zalaegerszeg város polgármesterének iratai, kiemelt tárgyi csomók, sz. n. 32. doboz. 260
