Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években

Délután valamelyik nyilas polgártársnak temetik az anyósát. A plébános mesz- sze van, csak a kántor jelenik meg, de kivonul az egész nyilas társadalom zöld ingben, hogy a szegény halott utoljára hallhassa a földi boldogságot jelentő „bá- torság"-ot. Egy nyilas temetés utáni héten az eddig ingadozók mind belépnek a zöldinges táborba, mert ez kell a magyarnak! Este mulatság, ott van a vezérkar."

Az 1930-as évek elején a nyugat-dunántúli régió legbefolyásosabb politikai irányzatán, a legitimista kereszténypárton belül egy reformmozgalom indult meg, a fenti írás is ennek jegyében születhetett. Kiváltó okát a párt népszerűségének rohamosan csökkenése adta, amelyet a mozgalomban élenjáró fiatal egyházi személyek, köztük Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi plébános, valamint arisztokraták és értelmiségiek kezdeményeztek.73 Attól tartottak, hogy a politikai katolicizmus hagyományos fellegvárában az 1930-ban újjáalakult Független Kisgazda- párt, valamint 1932 után a Gömbös-féle Nemzeti Egység Pártja elhódítja híveiket és a párt a közélet perifériájára szorul. Igazukat a választási eredmények is bizonyították, hiszen amíg a kereszténypárt 1931-ben még országosan 335 ezer szavazatot kapott, 1935-ben már csak 180 ezret.74 A reformerek jól látták ezeket a folyamatokat, csupán egyvalamiben tévedtek, s ez Zala megye esetében vált a legnyilvánvalóbbá: szavazóikat nem a kisgazdapárt és nem Gömbös kormányzópártja, hanem egyre nagyobb mértékben a nyilasok hódították el.

Pehm József Zalaegerszegen mindezt testközelből láthatta, nézetünk szerint ezért vált ő az egyik vezéralakjává ennek a reformmozgalomnak. Szekfű Gyula, a kor legismertebb történésze is elismerte, hogy „a nyilas tömegek nagy része a katolikus táborból került ki", amelynek a szegény rétegek többségében katolikus volta mellett az is oka, hogy az 1920-as évek elején a szélsőséges keresztényszo- cialista politikusok ehhez előkészítették a talajt.75 Ellentétben azonban sok keresztényszocialistával - például Meizler Károllyal -, Pehm a világnézetét nem „fejlesztette" tovább nemzetiszocialista irányba, a megújulást részben a hagyományos, konzervatív politikai keretek között képzelte el. Újat jelentett azonban, hogy felvetették a szociális reformok, így a földreform gondolatát, az egyházi birtokok fokozottabb társadalmi igénybevételével, például kisparaszti bérparcellázás formájában.76 Jól látták, hogy a nyilas mozgalom a paraszti elégedetlenséget lovagolja meg, ezért igyekeztek szociális tartalmú programmal előállni és a kereszténypárt, a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt megújítására kísérletet tenni. Mozgalmuk teljes kudarcát és pártjuk szinte teljes megsemmisülését majd az 1939. évi választások tették láthatóvá.

^Gergely Jenő: Mindszenty (Pehm) József apátplébános és a katolikus pártalapítási kísérletek az 1930-as években. Múltunk 1993/1. 37-57. p.

74 Uo. 50. p.

75 Uo. 51. p.

76 Uo. 43. p.

253