Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években
gántulajdonnak a híve". A Meskót képviselő Bozóky Lajos a nemzetiszocializmus által meghirdetett „új világról" beszélt, amely „a társadalmi igazságosság elvén épül fel, megdönti a marxizmust és a nemzetközi kapitalizmust". Beszédet mondott még a gyűlésen Pálffy helyettese, Csány Antal Aurél, aki a sajtó szerint az 1848/49-as kormánybiztos és miniszter, Csány László dédunokája volt.22 A gyűlésről tudósító újság szerint feltűnő volt, hogy „a hallgatók túlnyomórészt a 20-40 éves korosztályból kerültek ki, negyvenen felüli férfi aránylag kevés volt". A rendezvénynek komoly visszhangja támadt, ugyanis a vármegye törvény- hatósági bizottságának az ülésén is téma lett a vasárnapi nagygyűlés és a nyilaskeresztesek térhódítása. 1933. december 12-én heves vita zajlott ez ügyben, akkor ugyanis Rosenthal Jenő, a zalaegerszegi zsidó hitközség elnöke szólalt fel a főispánhoz fordulva, és az említett gyűlésre utalva védelmet kért a helyi zsidóság részére. A főispán válaszában azt mondta, hogy a jelentések szerint „a vasárnapi nemzetiszocialista gyűlésen semmi olyan dolog, illetőleg kijelentés nem történt, ami a felekezeti izgatást kimerítené", ezért különösebb intézkedést nem tartott szükségesnek. Beszéde végét néhány bizottsági tag „bátorság" felkiáltással nyugtázta, ami arra utalt, hogy már e testületben is voltak hívei a mozgalomnak.23 Ebben az időszakban alakultak meg a falusi pártszervezetek, a kétezer lakosú Nemesapátiban például ugyancsak 1933 december közepén jött létre. A településen az Árvay István vezette gyűlésen 300 fő vett részt, akik közül 100 azonnal be is lépett a pártba.24 A falvakban tömegesen kiragasztott röpcédulák jól mutatták a párt ideológiáját és a programját, amelyek meghaladták a szokásos politikai retorikát: „Bátorság! Magyar Testvérek! Ha Ti is aggódtok Hazánk sorsáért és szeretitek magyar fajotokat, ha meg akarjátok menteni szegény Hazánkat a végromlástól és a becsületes dolgozó magyarok részére akarjátok újból elfoglalni Szent István király Magyarországát, akkor tömörüljetek Ti is zászlónk alá és vegyetek részt abban a honfoglalásban, amellyel mi a Hazát az igazi Magyar Nemzet részére akarjuk visszafoglalni."25 A különböző rendezvényeiken a párt megyei vezetősége, valamint a falusi pártvezetők szólaltak fel, de gyakori vendég volt Pálffy Fidél, míg a források szerint Meskó jóval ritkábban jelent meg a megyében. A mozgalom zalai közéleti súlyát és jelentőségét 1934 elején egy rendkívüli esemény demonstrálta. A korszakban minden év május utolsó vasárnapján zajlottak a hősök napi megemlékezések, amikor a világháború áldozatairól emlékeztek meg. E napon Zalaegerszegen is hivatalos, a polgármesteri hivatal által szervezett ünnepség zajlott le, amelyen részt vett a nyilaskeresztes párt is. Elő22 Uo. Csány Antal nem lehetett a vértanú Csány László dédunokája, mivel neki nem voltak gyermekei, lehetett esetleg az unokatestvére leszármazottja. 23 Zalamegyei Újság, 1933. december 13. 24Zalamegyei Újság, 1933. december 19. 25 ZML A zalaszentgróti főszolgabíró közigazgatási iratai, 3677/1933. 237
