Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években
meg a nyilas szervezkedés a történelmi Zala vármegye balatonfelvidéki területein, ahol Tapolca és Balatonfüreden központokkal dr. Zakariás Árpád füredi ügyvéd vezette a helyi pártszervezetet. A nyilas szervezkedés súlypontja a Zalaegerszeg környéki régió volt, ahol szinte megmagyarázhatatlan gyorsasággal, néhány hónap alatt egész falvak váltak nyilassá. A lendületes szervezkedés következő évében, 1934-ben vált láthatóvá az is, hogy a szimpatizánsok a társadalom alsóbb, főként földműves rétegeiből, ezen kívül pedig elsősorban a falusi lakosságból kerülnek ki. Ez a terület a megye többi részéhez képest eltérő tulajdonsággal rendelkezett, itt nem terültek el arisztokrata nagybirtokok, a földbirtokosok többségét a 100 és 1000 hold közötti középbirtokosok alkották, míg a paraszti népességen belül az 1-10 holdas kis- és törpebirtokosok voltak túlsúlyban. Utóbbiak éppen azt a társadalmi csoportot alkották, amelyet a tőkés gazdaság ellentmondásai a leginkább megviseltek, a kormányzati intézkedések pedig a legkevésbé segítettek. Ugyanakkor, mivel többségük önálló birtokán gazdálkodott, a munkaadói nyomás is kevésbé érvényesülhetett, így képesek lehettek önálló véleményformálásra, alacsony iskolázottságuk miatt pedig hajlamosak a demagógia és az irracionális ideológia elfogadására.18 Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a kisgazdapárt képtelen volt ezt a réteget tartósan megszólítani, Zalaegerszegen 1919 decemberében még Nagyatádi Szabó István is kifütyülték.19 A szerveződő nyilaskeresztes párt zalaegerszegi zászlóbontó nagygyűlését 1933. december 10-én tartotta a város legelőkelőbb szállójának, az Arany Báránynak a nagytermében. A gyűlésen, amelyen a sajtó beszámolója szerint kétezer fő vett részt, Pálffy Fidél tartott beszédet, Meskót dr. Bozóky Lajos volt szolgabíró képviselte.20 Pálffy szerint „a nemzeti szocializmus a magyar vér, a magyar munka, a magyar föld mozgalma, a széles néprétegek élniakarásának kitörése. A nemzeti szocializmus is meglátja, mint látta Prohászka, a tömegek igazi problémáját."21 Részletesen két témával foglalkozott, a zsidókérdéssel és a földkérdéssel. Utóbbiról mérsékelten fogalmazott, egyfelől a városok felesleges népességének a falura való visszatelepítéséről beszélt, amelyet azért kell megtenni, hogy a városi gyökértelen munkásságot ismét megnyerjék a nemzeti eszme számára, illetve a falu földéhségét kell kielégíteni. „De ez nem jelenti, hogy egyholdas darabokra aprózza az országot" a nemzetiszocialista állam. Árvay István szerint „a nemzeti szocialista állam az istenfélelem, keresztény erkölcs, a hazaszeretet, a család és házasság elvén épül fel, tiszteletet követel a munka számára és a rendezett ma18 Paksy 2005.158-165. p. 19 Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. kötet 1918-1931. Szerk. Paksy Zoltán, Zalaegerszeg, 2006. (Zalai Gyűjtemény 61.) (Paksy 2006.) 36. és 202-203. p. 20 Zalamegyei Újság, 1933. december 12. 21 Uo. 236
