Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Kiss Zsuzsanna: Zalai diákok a Győri Királyi Jogakadémián 1800-1848

Voltak olyanok is (szám szerint heten), akik válaszképp a politikai változásokra kivonultak a megyei közéletből, s majd csak az alkotmányos időszakban tértek vissza oda. Az egyéni életutakat vizsgálva ezek közül a Győrben mindösz- szesen az első bölcseleti évet elvégző Csutor Imre pályáját látjuk a legmagasabbra emelkedni: a reformkorban (1847-1849) a ranglétrán másodaljegyzőként induló ifjú 1865-66-ban előbb Zala megye főjegyzője, 1866-71-ig másodalispán, majd 1872-78 között a megye alispánja lett.

Külön érdemes szólni az 1849-60 közötti időszakban hivatalba lépő egykori diákokról. Ferenczy János merenyei (ma Zalamerenye) illetőségű nemesi családból származott, középfokú iskoláit Kanizsán végezte. Győrben az 1833/34-es és az azt követő tanévben végezte el a bölcseleti osztályokat, arról azonban, hogy folytatta-e (s ha igen, hol) a tanulmányait a forrás, természetéből fakadóan, hallgat. Annyi bizonyos, hogy a közigazgatási rendszer 1853-as „definitiv" megszervezése után (1858-ban) megyehatósági biztosként, vagyis a megyefőnök közvetlen alárendeltjeként tűnt fel, egy évnyi hivatalviselés után azonban többet nem találkozunk vele a megyei köztisztviselők között. Nála valamivel hosszabban (1854- 1860 között) volt a tapolcai járás írnoka a szintén nemesi származású, bölcseleti iskoláit Szombathelyen végző, s Győrben egy évig (1835/1836) jogot hallgató Szüts János. Egyetlen olyan hallgatót találunk csak, aki az 1854-ben megszerzett pozícióját (cs. kir. főbíró) a rövid alkotmányos, majd a provizórikus időszakban is megőrizte: a baksai illetőségű Bölcs Györgyöt, aki szombathelyi bölcseleti tanulmányai után, 1832/33-ban az első jogi évet végezte el Győrben, s kinek apja maga is hivatalnok (assessor) volt.

Végezetül, négy olyan diák volt, aki majd 1861 után állt a megye szolgálatába. Hárman közülük (Botka János, Szívós István és Töreky Károly) alszolgabírák lettek, míg a negyedik, Novák Ferenc 1861 decembere és 1864 októbere között a megye kormányzója, főispánja volt. Ő egyébként a humán osztályok soproni elvégzése után négy évet töltött Győrött (1827-1831 között), ahol 18 évesen - tehát viszonylag fiatalon - fejezte be a tanulmányait.

A jogakadémia (vagy legalább néhány osztályának) elvégzése természetesen nem determinált a megyei közhivatalba lépésre, épp ellenkezőleg: számos egyéb további lehetőséget nyitott meg a diákok előtt. Példaképpen említhető Bubits Károly esete, aki ugyan csak egyetlen bölcseleti osztályt (1826/1827) végzett el Győrben (s előző iskoláiról nincs információnk), s azután egészen más irányba vitte az élet: mérnöki diplomát szerzett (1833), s vízszabályozással foglalkozott, majd uradalmi mérnök, végül Komárom vármegye mérnöke lett.16 Laky János a keszthelyi premontrei gimnázium befejezése után mindkét bölcseleti osztályt elvégezte Győrben (1835-1837) majd belépett a premontrei rendbe, s 1843-ban pappá szen16 Zalai életrajzi kislexikon. 37. p.

91